Egy angolkert mégis valahol a természetességre is törekszik: a fák nincsenek geometrikus formájúra nyírva, mint a francia vagy barokk kertekben, hanem úgy nőnek, ahogy természetben, spontán, csoportokban, ligetekben a patakok és a tavak körül. Ez a kertépítészeti stílus Magyarországon is divat volt a 18. században, és fenn is maradt néhány szép példája. Mutatjuk, hova menjetek, ha valódi angolkertben kirándlnátok.

Tatai angolkert

A hazai angolkertek közül a legrégebbi és egyben a legnépszerűbb az Eszterházy család XVIII. században épített, természeti és építészeti kincsekkel teli parkja, a Tatai angolkert. Itt valóban minden megvan, amit a romantikus képzelet kíván.

A parkhoz vezető út mentén már két vérszomjas griff szobra által határolt kapun kell belépnünk a parkba, ahol fahidakkal, vízesésekkel, egy Pokol elnevezésű műbarlanggal is találkozunk. A meleg nyári időben hűsölhetünk a grottában, vagy magunkba szívhatjuk az omladozó gótikus templom romjai között csörgedező vízesés illatát. A Távol-Kelet egzotikus világát egy nyolcszögletű, vakolatlan és durva felületű török mecset idézi fel.

Csákvári egykori Esterházy-kastély amgolkertje

Az Esterházyak nevéhez fűződik a csákvári angolkert is, ami a barokk stílusú főúri rezidencia körül épült a XVIII. század második felében. Akkoriban közel 400 féle fát ültettek el; ezek közül a mediterrán fenyők, egy 200 éves platánfa és a gesztenyefák még ma is láthatók. A család a kor akkori ízlésének megfelelő kerti építményeket építtetett, de ezeknek nagy része nem maradt fenn, és már csak Pietro Rivetti olasz festő képeiből ismerjük. Így ha meglátogatjuk a parkot, nem fogjuk látni a kínai házat, az egyiptomi piramist, Apolló templomát, és az angol-gót stílusú hollandi házat sem.

De megcsodálhatjuk az úgynevezett török építményt, amit korábban vadászkápolnaként használtak és ezért jó állapotban maradt fenn, valamint néhány rekonstrukciót. A kastélypark és a kerti építmények a mai napig felújítás alatt vannak, és már elkészült a Szentháromság szobor, a Napóra, és a Pokol-Mennyország elnevezésű műbarlang is, aminek a tetejére fel is lehet mászni egy lépcsőn.

Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert

Christian Cay Lorenz Hirschfeld (1742 -1792) német filozófus, az angolkertek teoretikusa szerint akkor jó egy kert, ha megmozgatja a lelket. A kerttervezőnek arra kell törekednie, hogy a különböző hangulatú részletekkel az élvezet, a boldogság, a szomorúság, a csodálat, a lenyűgöző nagyság, az áhítat, a vadság, a meglepetés, a tisztelet, a nyugalom és a béke érzéseit váltsa ki a látogatóban.

Ezen elvek mentén készült a Vácrátóti botanikus kert is, ahol különleges alakú és változatos lombszínű fákat ültettek egymás mellé, köztük tornyos tölgyeket, szomorú gyertyánokat és vérbükkököket. A növények mellett kanyargós kerti utak, három teljesen különböző karakterű tó, kisebb-nagyobb szigetek, hidak, egy sziklamagason emelkedő filagória, egy sziklaalagút és egy vízimalom, végül pedig egy a gótika korszakát idéző műrom teszik vadregényessé a parkot.

Alcsúti Arborétum

Az Alcsútdobozi Arborétum kertjét József nádor telepítette a kastélya körül az 1820-as években. Ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. Bár a Pollach Mihály tervezte klasszicista kastélyra már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet, és Ybl Miklós pálmaházának is csak a romjai láthatók, épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, köztük a Babaház, a Gloriette és a Medveház.

Az Alcsúti Arborétum növényzete 540 fajból áll, a legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs-, juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.