Az aranykor legszebb virágcsendéleteivel ünnepli fennállása 200. évfordulóját a hágai Mauritshuis művészeti múzeum. A csütörtöktől látható In volle bloei (Teljes virágzás) című kiállítás 30 festményt és rajzot mutat be az 1600 és 1730 közötti időszakból.

A virágcsendéletek a festészet egy különleges műfaját képviselik - mondta Ariane van Suchtelen, a gyűjtemény kurátora.

A művészek túl akarták szárnyalni a természetet, hiszen a természettel ellentétben az ő virágaik sohasem hervadtak el" - fogalmazott.

A holland festők 1600-tól kezdték felfedezni maguknak a virágokat és növényeket. Ez a lelkesedés együtt járt a botanika térnyerésével. Kezdetben nagyon szimmetrikus kompozíciók készültek, a virágoknak a legkisebb részleteit is ábrázolták.

Ezek lehetetlen csokrok voltak, mivel egy vázában mutattak be olyan virágokat, melyek a természetben sohasem nyílhattak egyszerre. Annál jobb volt, minél több és minél ritkább fajokat festettek - mondta van Suchtelen. A kompozíciók aztán 1630-tól lazábbak lettek. Az érzékek táncát alkották meg olyan festők, mint Rachel Ruysch, Willem van Aelst és Jan Davidsz de Heem: rózsák, liliomok, tulipánok, gyümölcsök szerepeltek képeiken.

Egyre gyakrabban jelentek meg a festményeken apró állatok is: pillangók, hernyók, méhek, szöcskék, a képzelet nem ismert határt.

A régi holland mesterek, köztük Vermeer és Rembrandt képeiről híres Mauritshuist 1636 és 1644 között emelték Hága központjában Johan Maurits főnemes palotájaként, majd az épületet 1820-ban megvásárolta a holland állam. Miután az első holland király, I. Vilmos felajánlotta festménygyűjteményét, az épületet 1822-ben állami múzeummá alakították. Az In volle bloei kiállítást június 6-ig láthatja a közönség.