Már szeptember végén ajánlottuk a Párizsi absztraktok. Abstraction-Création. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy... című kiállítást, amely 2021. október 3-án nyitotta meg a kapuit. A helyszíne a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, ahol 1500 négyzetméteren a valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création közel 100 művét láthatjuk.

A kiállításnak a festményeken kívül több érdekessége is van: A műtárgyakat olyan neves múzeumokból hozták Magyarországra, mint a párizsi Centre Georges Pompidou, a párizsi Galerie Le Minotaure, a bécsi mumok és Belvedere vagy a Musée d'arts de Nantes. Ezek mellett az Abstraction-Création olyan világhírű művészek képeit és szobrait mutatja meg, mint például Vaszilij Kandinszkij, Jean Hélion, Alexander Calder, Auguste Herbin, František Kupka vagy Jean Arp.

De a tárlaton híres, Párizsban alkotó magyarok olyan műveit is egy helyen láthatjuk, melyek nem magyar tulajdonban vannak, és egy jó ideje nem tértek már haza. Köztük találjuk Moholy-Nagy László, Alfred Reth vagy Étienne Beöthy képeit és olyan, hazánkban elismert avantgárd alkotók műveit, mint Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc. Ezt a magyar csoportosulást pedig, amely az Abstraction-Création-on belül kialakult, még nem térképezte fel senki korábban.

Ezek mind érdekes információk, de mi van akkor, ha csak egy szép kiállításra vágyik a lelkünk? Akkor is érdemes az Abstraction-Création tárlatot választanunk? Kérdésünkre a választ Dr. Oszkó Ágnes Ivettől kaptuk meg, aki mint művészettörténész és építészeti témájú kiállításkurátor tekintette meg a kiállítást.

Számodra miért volt fontos, hogy megnézd ezt a kiállítást?

Elsősorban azért, mert ismerem a tárlat kurátorát, Dr. Mészáros Flóra művészettörténészt, és mert tudom, mennyi munka van egy ilyen hatalmas projekt háta mögött. Ez a kiállítás egy doktori disszertációhoz készült kutatáson alapul, amit aztán kibővített a kurátor. Sokrétű nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően pedig a fentebb említett művészeti központokból és múzeumokból tudott Debrecenbe világhírű műveket hozni.

Szerettem volna látni a munkájának a gyümölcsét, annak a másfél évtizedes kutatási folyamatnak a végét, ami alatt kiválogatta a festményeket és műtárgyakat, utána ment a kiállítási anyagnak, és megszerezte az engedélyeket, majd eldöntötte, hogy mi hova kerüljön a MODEM falai között. Mivel más témában, de én is hasonló dolgokkal foglalkozom - sőt január 19-én éppen a Baumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagógához című kiállítás záróeseményét tartom - nagyon érdekeltek a munkafolyamatok is.

Egy laikus műkedvelő mire figyeljen, ha elmegy megnézni a tárlatot?

Én azt tanácsolom, hogy gondolja bele magát abba a közegbe, amiben ez a közel 100 fős társaság alkotott. Az Abstraction-Creation-csoporthoz több mint 20 ország művészei csatlakoztak, akik nem a hivatalos művészet képviselői, hanem kávéházi és műtermi keretek között, barátként alkotnak, és elkezdenek a nonfiguratív, vagyis az absztrakt művészettel foglalkozni. Alkotásaikon geometriai formák és természetből vett elemek kerülnek egymás mellé, de nem pont azzal a szándékkal, hogy abból kialakuljon egy konkrét ábrázolás.

Tehát a színek harmóniájára, a kompozíció egyensúlyára érdemes odafigyelni. És igen, az ember megtalálhatja köztük a kedvenc képét; én is találtam olyat, ahol a színek és formák elkápráztattak, valamint egyedi vizuális élményt adtak. Ha nem jutok ki a Pompidou Központba Párizsba, akkor ezeket most Debrecenben megnézhetem január 30-ig. És ha valaki még nem járt a MODEM falai között, ezzel a kiállítással egybekötve, most igazán egyedi kulturális élményben lehet része.

A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig tart nyitva. Aki ellátogatna a központba, ügyeljen rá, hogy a szájmaszkot minden teremben viselni kell, és a védettségi igazolvány is kötelező. Belépők terén a kombinált – minden kiállításra érvényes felnőtt jegy 3200 forint, a diák és nyugdíjas jegy pedig 1500 forint - olvasható a központ oldalán.