Léteznek-e a Biblia szent helyei? Itt található az Armageddon

A görög Armageddon név a héber "Har Megiddo" szóból származik, ami "Megiddó hegyét" jelenti. A hegy Izrael területén, a Jezréel-völgy szélén emelkedik a magasba, az egész vidéket uralva.

Az ókorban több nagy csata is zajlott a városban, többször porig is rombolták, de mindig újraépült. Megiddó valóságos, létező terület, amelyet nagyjából i. e. 7000 és i. e. 300 között laktak. Ma fontos régészeti lelőhely.

Lovasszekér szobra a Tel Megiddo Nemzeti ParkbanForrás: Barbarajo/Shutterstock

Megiddó virágkorában egy felsővárosból, azaz Citadellából és egy lakónegyedként működő alsóvárosból állhatott a feltárások szerint. Templomok és paloták épültek itt, melyek közül az egyiket a görög palotagazdaságok mintájának tartják a szakemberek. De ami miatt ma elsősorban emlékszünk rá, az a Jelenések könyvében betöltött szerepe. A Biblia Armageddonként említi a helyet azt jövendölve, hogy az idők végén egy végső csata zajlik majd itt a jó és a gonosz erői, Isten seregei és az Antikrisztus között.

De hogy miért éppen ezt a helyet nevezték meg az utolsó ütközet helyszínéül? Ha megismerjük a város történetét, nem csodálkozunk ezen. Meggidó hegye a történelem során szinte állandóan csaták helyszíne volt. Itt harcolt például III. Thotmesz egyiptomi fáraó, aki győzelme után elfoglalta a Földközi-tenger keleti részének jelentős részét. A terület még a modern időkben is jelentős csatákat látott, 1918 szeptemberében, az első világháború idején például az Edmund Allenby tábornok vezette szövetséges hadsereg Megiddó közelében győzte le az oszmán hadsereget. A veszteség annyira megsemmisítő volt, hogy az Oszmán Birodalom kénytelen volt nem sokkal később fegyverszünetet kérni.

Légi felvétel a város romjairólForrás: StockStudio Aerials/Shutterstock

Megiddó olyan hely, amiért érdemes volt harcolni. A Jezréel-völgy kereszteződésénél található, fontos stratégiai pontról több kereskedelmi útvonalat is szemmel lehet tartani. A völgy különösen fontos volt az ókori világ számára, mert aki irányította Megiddót, az irányította az Egyiptom, Európa és Mezopotámia közötti kereskedelmi útvonalat. A rengeteg csata lehet az oka, hogy a Jelenések könyvében Megiddót a világ végének tartották. Izrael történelme során ez a hely volt a fegyveres konfliktusok központja.

De nemcsak a háborúk, hanem a leletek miatt is érdekes lehet az utókornak ez a hely, ahol az elmúlt évszázad során számos régészeti felfedezés történt. A Chicagói Egyetem expedíciójának például több, híres lelet is köszönhető, az egyik leghíresebb felfedezés egy sor „istálló" volt, amelyeket a régészek szerint Salamon király épített, de 382 elefántcsont tárgyat is találtak emberi és állati temetkezések mellett, melyek között játéktáblák, fésűk és dobozok is előfordultak.

Egy játéktábla maradványa a Chicagói Egyetem kiállításán az Oriental Institute MuseumbanForrás: Daderot/commons.wikimedia.org

Egyes elefántcsontokon egyiptomi hieroglif feliratok láthatók, például egy elefántcsont tolltartón, amely szerint a tárgy egy "Nakht-Amon" nevű egyiptomi tisztviselőé volt, aki III. Ramszesz fáraó uralkodása alatt a "király hírnökeként" dolgozott.  Arról viszont még vitatkoznak a tudósok, hogy hogyan kerültek  oda a tárgyak, az egyik lehetőség az, hogy ezek a temetés részét képezték. Szintén fontos emlékeket talált a Tel Aviv-i Egyetem Megiddó Expedíciója a közelmúltban. A Nagy Templom romjait tárták fel, amelynek építését i.e. 3000 körülre teszik.

Jotham Tefer izraeli régész Jézus nevére mutat rá egy ókeresztény mozaikbanForrás: AFP/Menahem Kahana

Meggidó hegyére és romvárosába utazási irodák sora kínál vezetett utakat, legtöbbjük Szentföldi utazásként esetleg zarándoklatként.

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek