Valószínűleg léteztek a Bibliában említett szent helyek, de nem tudhatjuk, hogy pontosan hol. Hol volt például az Édenkert. A kérdésre több válasz is felel, tudósok sora vitatkozik rajta. Sok bibliakutató azt mondja, hogy a Kert egykor létezett, de ma már nem található az emberiség bűnbeesése, valamint a Földet megváltoztató Özönvíz miatt.
Az Édenkert a bibliai földi paradicsom, amelyet Isten azért teremtett, hogy az első két ember Ádám és Éva boldogan, gondtalanul és bűntelenül élhessen benne. Azonban miután vétkeztek, örökre kiűzettek onnan. A bibliai szerzők gyakran utalnak a Kertre, mint „Isten kertjére", amelyet a Teremtés Könyve az Éden keleti oldalára helyez.
Semmit sem tudunk biztosan, csak azt, hogy az emberek évszázadokon át kutatták az Éden kertjének hollétét, sajnos minden eredmény nélkül. Számos helyről állították már, hogy az az eredeti, teljes bizonyosságot azonban sosem nyerhettünk efelől. Az Éden tényleges elhelyezkedése a tudósok között is vitatott. Legtöbben közülük azt mondják, hogy a kert földönkívüli hely – ahol az istenek laktak. A kert vize a két nagy folyó a Tigris és az Eufrátesz forrása volt, ezért gondolják sokan, hogy az Édenkert valahol az egykori Mezopotámia területén lehetett.
Az egyetlen beszámoló, melyet az Éden kertjének elhelyezkedéséről a Szentírásban találunk így szól: „Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. Az elsőnek neve Pison, ez az, amely megkerüli Havilah egész földét... A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét. És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes."
A Pison és Gihon folyók beazonosítása mára már nehézségbe ütközik, azonban a Tigris és az Eufrátesz folyók jól ismertek. Ma is átfolynak Irakon keresztül. Hogy a két, ma is ismert folyó pontosan hol folyt annak idején, nem tudhatjuk. Az ember bűnbeesése és a nagy özönvíz után ugyanis jelentős változások mentek végbe, amelyek az egész Földet megváltoztatták.
Nem számíthatunk arra sem, hogy az Édenkerttel kapcsolatosan régészeti bizonyítékokat találjuk, mert a Szentírás nem utal arra, hogy Ádám a kertben épített volna bármilyen építményt vagy használt volna bármilyen szerszámot.
Szóval, ha létezett is, az Édenkert teljesen elpusztult az özönvízben, és ma már több ezerévnyi föld és homokréteg fedi. Ha valóban, mint sokan feltételezik, a Közel-Keleten volt, akkor az sem véletlen, hogy Földünk legnagyobb olajkészletét pont ezen a területen találjuk. Hiszen a kőolaj lebomló szerves anyag felhalmozódása révén jön létre. Logikusnak tűnik, hogy a Föld legbujább vegetációjának lebomlása a bolygó legnagyobb és legjobb minőségű olajkészletét hozta létre.
Természetesen ahhoz, hogy a Kert keresésének értelme legyen, fel kell tételezzük, hogy ami a Bibliában van, az igaz, és nem csak legenda.