Ezernyi színben pompázó dekoratív csempék, melyek évszázadok óta díszítik Spanyolország és Portugália templomait, palotáit és lakóházait – ezek az úgynevezett azulejók. Manapság annyira elterjedtek a két ország bizonyos területein, hogy még aluljárókban, padokon, utcátáblákon is láthatók, sőt villamos is létezik, ami csempeborítást kapott.
A szemet kápráztató díszítőművészet eredetileg az araboktól származik, ők terjesztették el az Ibériai-félszigeten a 13. században. Habár dekorációként hivatkozunk rájuk, akár hiszik, akár nem, elsősorban nem a divat szeszélyei indokolták megjelenésüket. Sokkal inkább az a tény, hogy a csempeborítás jó hőszigetelő, így enyhülést hoz a mediterrán országokban a nyári hőségben.
A legkorábbi azulejók egyszínűre festett, formára vágott elemekből álltak. A granadai Alhambra épületét például ilyen apró csempe-mozaikokkal borították be a 13. században.Forrás: CC BY-SA 3.0/Dmharvey/Wikipedia
De valószínűleg úgy gondolták, hogy ha már az agyagból készült csempe jól mázazható, miért ne használhatnák díszítőelemként is. A díszítő funkció végül olyannyira előtérbe került, hogy minden korszaknak saját azulejo-stílusa lett.
Körülbelül 150 különböző azulejo minta került az 1530-as években a sevillai Casa de Pilatos nevű palotába, amivel kivívta magának a világ egyik legnagyobb azulejo-kollekciója címet.Forrás: CC BY 2.0/Ajay Suresh/@Epicsunwarrior/wikipedia
A Sevillába érkező itáliai művészek hozták magukkal a figurális ábrázolás divatját a 16. században. Az itáliai Francisco Niculoso készítette ezt a bibliai jelenetet ábrázoló kápolnát a Sevillai Alcazárban, 1498-ban.Forrás: CC BY-SA 3.0/Frédéric Almaviva/Wikipedia
A 17. században holland, delfti csempék hatására kezdett terjedni a kék-fehér azulejo Portugáliában. Ezért lett Porto Karmelita templomának homlokzata ilyen szép és letisztult.Forrás: Jure Tufekcic/Unsplash
Természetesen a rokokó könnyedsége is ott hagyta nyomait a portugáliai azulejókon, a 18. századi Queluz palota csempéin a kor divatos hullámzó vonalait, kagylóit és növényi díszeit látjuk.Forrás: CC BY 2.5/Lusitana/Wikipedia
A portói Szent Katalin-kápolnának nincs olyan felülete, ahol ne lenne csempe. A 18. századi templomhoz 1929-ben hozzáadott panelek Assisi Szent Ferenc és Szent Katalin életét jelenítik meg.Forrás: CC BY 2.0/Nelson Rocha/Wikipedia
Így néz ki testközelből egy lisszaboni otthon mázas csempékkel díszített bejárataForrás: Maxine Ficheux/Pixabay
Így pedig egy sevillaiForrás: Darwin Vegher/Unsplash
Portóban még a város történelmi villamosait is ezzel dobják felForrás: Eugene Zhyvchik/Unsplash
