Pécs nem az a város, amit csak azért nézünk meg, hogy kipipáljuk a bakancslistánkon. Mert aki akár csak egyszer is megfordult a városban, az egyből megérzi a vágyat a visszatérésre. Valami mediterrán rezgés vonzza ide az embert, az utcák olaszos hangulata, a pezsgő esti élet és a török emlékek egzotikuma, amit a napvitorlák, a pálmafák és a leanderek járatnak a csúcsra – na meg a kultúra. Annyi kiállításnak és kulturális emléknek ad otthont ez a település, hogy szinte minden egyes látogatásunkra jut egy újabb élmény, és ehhez adódnak még hozzá az aktuális nyári programok. Pécsen tényleg nem lehet unatkozni, amit mi is megtapasztaltunk egy júliusi látogatásunk alkalmával. Az akkor szerzett élményeink alapján összegyűjtöttük olvasóinknak, hogy miért érdemes még az idén nyáron ebbe a különleges hangulatú városba utazni.
A nyári este a Király utcában mindig olaszos, mindig pezseg
Kevés olyan vidéki város van, ahol ennyire egy helyre összpontosul és ennyire hangulatos a nyáresti élet az utcán. A Széchenyi tér felé vezető Király utca kétszintes, műemlék homlokzatai között bárok és romkocsmákra hajazó koncerthelyszínek sorakoznak.
A pécsiek és az ide látogatók a tavasztól őszig tartó időszakban kint ülnek a teraszokon, az utcák és terek baráti beszélgetések és a bárokból kiszűrődő magnók hangjaival telnek meg. Mintha Olaszországban lennénk, de valahogy mégis más, mégis jobb, mert ez a miénk. Az olaszokra jellemző életszeretetet itt a házak, épületek jól ismert barokk homlokzatai között élhetjük meg. Esténként a Széchenyi téri lépcsőkön utcazenészeket hallgató, beszélgető fiatalok üldögélnek, felettük az egzotikus dzsámi ablakai zölden fénylenek, ahogy a lámpák megvilágítják üvegeit.
Mindig van új kulturális felfedezni való
Ha már jártunk Pécsen, láttuk a világörökségi helyszínét, az ókeresztény sírkamrákat, Gázi Kászim pasa dzsámiját és Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrusát is, még akkor is lehet találni számos más látnivalót és múzeumot.
Ott van például a Modern Magyar Képtár, ami az elmúlt száz év legjelentősebb magyar alkotóinak egyik leggazdagabb gyűjteménye az országban. Aztán ebben a városban született az optikai művészet kezdeményezője és legnevesebb képviselője, a világhírű Victor Vasarely is, akiről szintén láthatunk egy tárlatot. A pécsi Múzeumutcában pedig Schaár Erzsébet Utca névre keresztelt különleges, kortárs művészeti alkotását láthatjuk, amelyben életnagyságú emberalakokkal népesített be egy utcát.
Lefogadom, hogy több is van ezek közül, amit még nem láttak. És akkor még nem említettem a Variációk a Színes városhoz című időszakos kiállítást, amely pécsi művészek 70-es években készült, színes, geometrikus zománcfestményeit mutatja be, melyeket épületek díszítésére szántak. A város tehát kulturális szempontból tényleg kimeríthetetlen, mindig van valami új, valami izgalmas, amiért érdemes ide visszatérni. A Janus Pannonius Múzeum aktuális kiállításairól ezen az oldalon tájékozódhat.
A Zsolnay negyedben még a Holdra is leszállhatunk
Az egykori porcelángyár területén lévő Zsolnay Kulturális Negyed már önmagában is okot adhat arra, hogy Pécsre látogassunk az év bármely szakában. De ha még idén augusztusban érkezünk, elcsíphetünk egy koncertet is, amikor fényfestéssel világítják be a gyár udvarát. Persze ez még nem a Zsolnay Fényfesztivál, amikor négy napon keresztül bámulatos fényfestések, fényinstallációk, utcaművészeti produkciók és koncertek lepik el Pécs belvárosát, az majd szeptember 30-a és október 3-a között lesz. De már ennyiből is kaphatunk némi ízelítőt a város ikonikus programjából.
Tehát itt a Zsolnay Negyedben, ezen a fallal körülvett területen élt a porcelángyártásról ismert Zsolnay család, és itt voltak a gyáraik is a 19-20. században. Persze gyárlátogatástól függetlenül, az itt töltött időt még akkor is élvezni lehet, ha esetleg nem megy be valaki egyetlen kiállításra sem. Mert a fügefákkal, Zsolnay-szobrokkal, csodás műemléképületekkel tarkított zegzugos park már önmagában is felér egy múzeumi élménnyel, a belépés ráadásul ingyenes.
A porcelángyár egyik gyönyörű épületében kapott helyet a Zsolnay Étterem, és egy egész utcányi kézművesbolt vár azokra, akik vásárolni is szeretnének a porcelánokból. Persze ha már itt vannak, vétek lenne kihagyni az USA-ban élő elektromérnök és műgyűjtő, Gyugyi László Zsolnay-porcelángyűjteményét a család egykori szecessziós villájában. De a negyedben láthatunk kiállítást a család történetéről és van látványmanufaktúra is.
A Zsolnay Látogatóközpontban a gyerekek is jól szórakozhatnak, ahol nemrég egy VR kiállítás nyílt, és amelynek interaktív elemeit legutóbb mi is kipróbáltuk. Itt egyébként egy speciális VR-szemüveg segítségével egy háromdimenziós térben azt is megtapasztalhatjuk, hogy milyen lehetett leszállni a Hold felszínén, vagy hogy milyen élményben van része annak, aki előtt épp egy cápa úszik el a tengerben.
Lőjünk egy szelfit a 404 méter magasan lévő hintán is!
Senki sem tudja pontosan ki akasztotta fel a Mecsek egyik 404 méter magasan lévő sziklaszirtjén lévő feketefenyő ágára ezt a hintát. De amióta itt van, ez a város egyik legnépszerűbb szelfizős helye. Fotók tömkelege készült már itt, és minden bizonnyal jó pár fog még a jövőben. A sziklás szirten lévő hintáról rálátunk a környező dombos vidékre és egy elhagyott szénbányára is, körülötte sziklás, feketefenyővel benőtt vadregényes táj terül el. A kilátóponton lévő hintához a régi, mára már használaton kívüli vidámpark bejáratától egy ösvényen juthatunk el egy pár perces séta után.
Akár össze is lakatoljuk a szívünket szerelmünkkel
Az országban először ebben a városban jelentek meg szerelmesek lakatjai a Janus Pannonius utca egyik díszkerítésén. A kerítés azóta betelt, majd a mellette lévő is, és a nagy igényre való tekintettel újabb helyszíneket kellett kijelölni a városban. Utoljára 2013-ban már kifejezetten erre a célra állítottak fel egy kerítést egy utcában, ezen még bőven lehet helyet találni. Ha történetesen nincs kivel összelakatolni a szívünket, akkor is nyugodtan fekakaszthatunk egyet, a turisták szívesen állítanak így emléket pécsi látogatásukról.
Derítsék ki, mi került a 19. századi menyasszonyi ládák titkos rekeszeibe!
Ha már a szerelemnél és az örök hűségnél tartunk, a pécsi Néprajzi Múzeumban épp most tekinthető meg egy időszakos kiállítás, ahol 19. századi menyasszonyi ládákat és azok szimbólumait ismerhetjük meg. Megtudhatjuk például, hogy a ládák készíttetése az eladósorba került lánya számára mindig az apa feladata volt, a bele került ruhaneműt, kelengyét pedig már a lány varrta az anya és mások segítségével. Egy titkos rekesz is került minden ládába, a ládafia, de hogy mit tettek ebbe a külön fedéllel ellátott dobozba, azt nem áruljuk el, derítsék ki önök a kiállításon!
Azt azért elmondjuk, hogy a múzeum udvarán van egy tündéri, szőlőlugasokkal és rózsákkal beültetett kertecske, ahol többek között egy mini, egyterű, nyeregtetős faépület is áll. Hogy mi volt ennek a funkciója, az csak az állandó kiállítás emeletén derül ki. Ezt most elmondjuk: fiatal házasok hálókamrája volt, amelyet a házasulandó legény épített fel, és amit első gyermekük születéséig használtak.
Fedezzük fel a várost, ami a föld alatt rejlik
Pécs alatt 50 kilométer hosszú pincerendszer húzódik, amelyek a római kortól a 18-19. századig folyamatosan építettek. Ebben kaptak helyet az ókeresztény sírkamrák, majd a törökök idején már menekülési útvonal volt, később pedig itt tárolták a Mecsek oldalában nőtt szőlőiket a pécsiek, akik lent jártak össze szomszédolni is. De az apácáknak és a püspököknek is volt itt saját pincéje, a két helyiség ráadásul egybenyitható volt.
Talán sokan nem tudják, de Magyarország legrégebbi pezsgőgyára, a Littke gyár is itt működik 1895. óta. Ezt a megannyi történetet őrző, föld alatti várost, amely az ókeresztény sírkamráknál kezdődik és a pezsgőpincében végződik, egy izgalmas, vezetett túrán lehet felfedezni, amelyet szombat délelőttönként indítanak.
Újságírónk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának meghívására járt Pécsen.