A tengerparti strand ideális témául szolgált a változó fényekviszonyokra és a levegő rezgésére érzékeny impresszionista festőknek. De nem csak ők találtak inspirációt a riviéra tárgyában, az expresszionista Matisset is megihlette a tengerparti vakációzás gondtalan légköre. Az alábbiakban kedvenc strandjelenetinket gyűjtöttük össze a művészet történetéből.
Claude Monet: Strand Trouville-ben (1870)
A francia impresszionizmus ikonja egy egész sorozatnyi strandjelenet festett a normandiai üdülővárosban, Trouville-ben, ahova feleségével érkezett nászútra 1870-ben. Az egyik legismertebb ezek közül az a kép, amelyiknek bal oldalán feleségét látjuk napernyővel a kezében mentora, Eugene Boudin feleségének társaságában. Az impresszionisták szabadban történő festésmódját nem csak a spontán ecsetvonások és az alakok esetleges mozdualati bizonyítják, hanem a festékbe keveredett homokszemek is, amiket a szél a vászonra fújt festés közben.
Eugène Boudin: Strand Trouville-ben (1864-1865)
Eugene Boudin saját magát a tengerparti strandjelenetek festőjeként definiálta. Monet mentora és szabadban való festés (plein air) úttörője több száz képet készített a korban divatos normandiai üdülőhelyeken. Vásznain az időjárásnak megfelelően változó tengerparti táj kék, szürke és a bézs árnyalatai ellentétet képeznek a Párizsból a tengerpartra tóduló tehetősebb turisták ruháinak színeivel.
Edouard Manet: A strandon (1873)
Manet 1873 nyarán családjával három hetet a normandiai Berck-sur-Mer városában töltött. Itt készült az a kép, amelyen feleségét és testvérét látjuk, amint magukba merülve tengetik az időt a strandon. Suzanne egy könyvbe mélyed, arcát fátyol takarja el a naptól és a homoktól, miközben Eugène, a festő testvére lazán könyökölve néz maga elé. Monet festményéhez hasonlóan itt is homokszemek keveredtek a festékbe.
Edgar Degas: Fürdés a tengerben (1877)
Egy intim strandjelenet látunk Degas képén: egy kislányt, amint a haját fésülik. A jórészt beltéri jelentekre, balett táncosokra specializálódótt festő képe eltér Monet és Boudin plein air megközelítésétől. Ez a kép ugyanis műteremben készült, és ezt észre is lehet venni, ha megfigyeljük, hogy a háttérben ábrázolt hajók füstjét különböző irányokba fújja a szél.
Henri Matisse: Ülő nő háttal a nyitott ablaknak (1922)
A vad színeiről, dekoratív mintáiról ismert expresszionista festő Matisse pályafutása elején fedezte fel a lüktető mediterrán fény erejét vásznain. Rendszeres látogatója lett a francia riviérának, 1917 után főleg Nizzában tartózkodott, ahol ez a vászon is készült. A modell mögött a Baie des Anges strandjának fényei, a tenger mélykékje árad be a tágra nyílt ablakon. A pálmafák és a vitorlások a tengerparti vakáció gondtalan légkörét éreztetik.