Az azték és spanyol történelem újabb hátborzongató részleteire derült fény a mexikói országos antropológiai és történeti intézet (INAH) Tecoaque városában végzett, több éves ásatási munkálatainak nyomán. Egyébként már a város neve is utal arra, hogy miféle borzalmak helyszíne volt, az aztékok navatl nyelvén ugyanis azt jelenti: a hely, ahol megették őket - derül ki az MTI híréből.

A történet vélhetően azzal kezdődött, hogy Tecoaque, más néven Zultepec lakói 1520-ban elfogták a birodalmukat fenyegető spanyol hódítók egy csoportját, mely 15 férfiból, 50 nőből, 10 gyerekből és 45 gyalogos katonából állt, és amelynek afrikai és őshonos kubai származású tagjai is voltak. Az aztékok szintén foglyul ejtettek egy mintegy 350, őslakos származású szövetségest, és hónapok alatt apránként mindannyiukat áldozatként mutatták be. A válaszlépésre sem kell sokáig várni, amikor Hernán Cortés konkvisztádor értesült a véres történésekről, 1521 elején azonnal parancsba adta Gonzalo de Sandovalnak, hogy bosszúból rombolja le a várost.

Enrique Martinez Vargas régész szerint amikor Tecoaque lakói tudomást szereztek a megtorló támadásról, a spanyolok csontjait és más bizonyítékokat sekély kutakba dobták. Megpróbáltak primitív védelmi eszközöket is emelni a város fő útvonala mentén, de egyik sem volt elegendő, amikor Sandoval és bosszúálló csapatai megérkeztek. "A városban maradt harcosok nagy részének sikerült elmenekülnie, a nők és gyerekek azonban maradtak, így ők lettek a fő áldozatok" - olvasható az intézmény közleményében. A főútvonal mentén egy 120 méteres szakaszon végzett munkálatok során tucatnyi női csontvázat találtak, melyek úgy helyezkednek el, mintha védelmeznék tíz, 5-6 év közötti gyerek csontjait.

Az ásatásokról készített fotókon láthatóak a gyerekcsontok a felnőtt női csontok mellett, a női koponyák és karcsontok a fiatalok maradványai felé fordulnak. "A maradványok eltemetésének helye arra utal, hogy ezek az emberek menekülni próbáltak, de lemészárolták, majd sietve elföldelték őket. Az épületekben rejtőzködő nőket és gyerekeket megcsonkították a padlón talált megtört csontok bizonyítékai szerint. A templomokat felgyújtották, a szobrokat lefejezték" - közölte az INAH.

Tecoaquében, az 1519-1521-es spanyol hódítás egyik legsúlyosabb vereségének helyszínén mindkét oldal kegyetlenségének nyomait őrzik a leletek. Az aztékok a fogságukba került spanyol nők fejét koponyatartókra tűzték ki a férfiaké mellé. Mint a csontok elemzéséből kiderült, a feláldozott nők várandósak voltak, a prehispán hagyományok szerint pedig ezzel ők is harcosoknak számítottak. Az egyik áldozatként bemutatott nő testét félbevágták és egy feldarabolt, 3-4 éves gyerek maradványai mellé helyezték.

Az aztékok által elfogott konvoj olyan emberekből állt, akiket Kubából küldtek egy második expedíció során, egy évvel Cortés 1519-es érkezése után. A csapat az azték főváros felé tartott a hódítók javaival és élelemtartalékkal. Cortés egyedül hagyta el a konvojt, mikor megpróbálta kimenteni csapatát egy felkelésből, ami a mai Mexikóvárosban tört ki.

Az elfogottakat ajtó nélküli cellákban tartották és hat hónapon át etették a szakértők szerint. A város apránként áldozatként mutatta be és megette a lovakat, a férfiakat és a nőket. A spanyolok sertéseket is hoztak magukkal élelem gyanánt, azokra azonban gyanúval tekintettek az aztékok: csak megölték, de egészben hagyták és nem ették meg őket. Ezzel ellentétben az elfogott európaiak csontvázát szétszedték, a csontokon pedig olyan jelek láthatóak, melyek arra utalnak, hogy eltávolították róluk a húst.

Idén emlékeznek Mexikó spanyol meghódításának 500. évfordulójára, ez alkalomból pedig különleges kutatói és oktatási konferenciasorozattal készül a történeti intézet, melynek során várhatóan még behatóbban megismerheti Mexikó történelmének ezt a háborús időszakát az, aki nem idegenkedik a hasonló borzalmaktól.