A Firenzei dóm kupoláján számos kutya-, macska- és más állathoz tartozó lábnyomot fedeztek fel, egy igazi állatkertet, amely időben és térben mozdulatlan, és a világ egyik legcsodáltabb remekművének burkolata örökítette meg. Ezek a lábnyomok a kupolát tervező Brunelleschi építési módjáról is sokat elárulnak. A felfedezés a közelmúltban, a kupola téli karbantartása során történt. Az Opera di Santa Maria del Fiore munkáscsapata, amely mindig is részt vett a Piazza del Duomo történelmi emlékeinek megőrzésében, számos nyomot talált a terrakotta csempéken.

Az intézmény technikai területéért felelős építésze, Samuele Caciagli kifejtette, hogy a jelenség a csempék gyártási módjával magyarázható: ezeket égetés előtt száradni hagyták a napon, ahol nem csak az elemeknek, de az állatoknak is ki voltak téve. Ezt az eljárást egyébként ma is alkalmazzák, a világszerte híres, kézzel készített csempék évekig a firenzei székesegyház teraszain pihennek, maielőtt azokat a karbantartási munkáknál használják fel.

De térjünk vissza a Dóm kupolájáról előkerült, titkos állatkertre: a lábnyomok sok lapon egyenletesen oszlanak el, és macskák, kutyák, rókák, patások, galambok, sólymok és még ősi ragadozó madarak lábnyomai is megtalálhatók köztük. A valóságban Brunelleschi tizenhetedik századi remeke viszont még ennél is sokkal többet titkot rejt.

Olyan szimbólumok is láthatók a cserepeken, amelyek jelentését még nem sikerült megfejteni: apró keresztek és szívek, dátumok és nevek azokról, akik a terrakottákra vésve nyomot akartak hagyni.

Aztán ott vannak még rajtuk az ősi kemencék jelei is, amelyekben a csempéket sütötték, és azok ujjlenyomatai, akik összekeverték a földet. A kupola tehát évszázadok óta számos természeti és emberi nyomot őriz, amelyek közül sok csak most került napvilágra, amikor Brunelleschi munkásságának legfontosabb művén karbantartási munkákat végeztek a dóm 600. évfordulója alkalmából – írja a siviaggia.it.