Az absztrakt festészet egyik legnagyobb élő alakja, Sean Scully életművét mutatja be átfogó módon, csaknem száztíz alkotáson keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Átutazó című kiállítása, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, írja az MTI.

A kiállítás kurátora, Fehér Dávid a nemzetközi léptékben is "a legeslegnagyobbak közé sorolható" művésznek nevezte Sean Scullyt. Ritkán adódik arra lehetőség Magyarországon, hogy egy ilyen kaliberű alkotó munkáiból valódi, a teljes életmű minden fontos műcsoportját bemutató, retrospektív tárlat nyílhasson - tette hozzá.

A kiállítás címe Scully egyik fontos műcsoportjára (Passenger) utal, de felfogható életmetaforaként is, hiszen a művész Írországban született, Angliában töltötte fiatalkorát, az Egyesült Államokban lett elismert alkotó, majd több európai városban is műtermet nyitott.

A kiállítás visszanyúl Scully pályafutásának kezdetéig, bemutatva néhány korai, figurális munkán keresztül a művész útkereséseit. Ezeken a képeken jól végigkövethető Scully festészete, és az a folyamat, ahogyan a figurális ábrázolástól az absztrakt felé fordult.

A Szuperrácsok műcsoport szigorú szerkesztésmódjában még az ornamentikus és architektonikus hatások dominálnak, Scully pályájában azonban 1981-ben éles fordulat következett be, ekkortól fogva a művész megpróbálja "emberivé tenni a geometriát".

A festő képeinek struktúrája a nyolcvanas évek elejétől oldottabbá vált, ugyanekkor pedig megjelent az erős referencialitás is: festményeit elkezdte gazdag képzőművészeti és irodalmi utalásrendszerre építeni, gyakran egyértelmű metaforákat, illetve parafrázisokat alkotva. Ennek az évtizednek a második fele hozta el a festő számára a nemzetközi áttörést, első fiának halála azonban komor, szinte sivár hangulatú munkákat eredményezett.

A kiállítás kitér Scully és más festők kapcsolatára is, bemutatva, hogy az ír származású alkotó hogyan idézi meg és bontja színfoltokra képein korábbi, emblematikus művészek - mások mellett Bonnard vagy Van Gogh - megoldásait.

Az utóbbi évtizedek termését áttekintő termekben a nyolcvanas évek zaklatottságát felváltó harmónia uralkodik, a Tájvonalak sorozat például a romantikus tájképfestészeti hagyományokkal rokonítható, a Fényarchitektúrák műcsoport pedig az impresszionista és cézanne-i hatásokat viszi tovább.

A Fekete négyzet című festmény egyenesen Sean Scully műterméből érkezett, így a világon még sehol nem találkozhatott vele élőben a közönség. Valódi szenzációként hatott, mikor kisfia 2009-es születése után Scully az egyik legnagyobb kortárs absztrakt festőként ismét elkezdett figurális munkákat alkotni; ezekből a képekből az utolsó teremben látható válogatás.

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírművek, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotó is. A művek értelmezését Sean Scully saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik az MNG A épületében, a 2021 májusáig látható kiállításon.