Mintegy kétezerötszáz éves lószerszámokra bukkantak régészek Lengyelországban. A növényi levelekbe burkolt és bőrtarisznyába helyezett eszközök a legrégebbi ilyen leletek, amelyeket Közé-Európában feltártak - adja hírül az MTI.

Az észak-lengyelországi Torun közelében fekvő Cierpice településen leltek rá a bronzból készült lószerszám-maradványokra, véletlenül. Az egyik régész már befejezte a térségben a kutatást, amikor bekapcsolt fémdetektora még valamit jelzett a földben. Mint kiderült, 156 kisebb-nagyobb bronzdarabka rejtőzött a földben, amelyek valamikor egyetlen nagy gyeplő és zabla részei lehettek. A növényi levelek vizsgálatából kiderült, hogy valószínűleg borostyánból származnak.

"Ez az első ilyent típusú lelet Közép-és Kelet-Európában" - mondta Jacek Gackowski, a toruni Nicolaus Copernicus Egyetem Régészeti Intézetének a munkatársa.

A régészek a Visztula folyó partjának közelében, egy homokos talajú hegyen találták meg az értékes darabokat, és azt feltételezik, hogy valaki elrejtette ezeket, hogy majd később magához vegye. Szinte a teljes gyeplő és zabla előkerült, csak az utóbbiból hiányzik az a kis fémdarab, amelyet a ló szájába helyeztek.

A lószerszám stílusából arra lehet következtetni, hogy valamelyik nomád néphez, valószínűleg a szkítákhoz tartozik, akik ezek szerint jóval északabbra, a luzitán kultúra térségébe is eljutottak valamikor a kora vaskorban, a Kr.e. 6. században.

Szkíta fegyverek és díszek maradványai már kerültek elő innen nem messze északra, Chelmno térségéből. "Lehetséges, hogy a cierpicei kincs egy drámai esemény emléke, amely a helyi lakosság és távolról érkezett kulturálisan idegen, lovas látogatók között történt" - tette hozzá Gackowski.