Tavasszal, a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt megnövekedett az érdeklődés a virtuális tárlatok iránt, mi is írtunk a Google Arts & Culture legizgalmasabb kastélytúráiról. Bár most nem vagyunk a szobánkba zárva, a külföldi utazásra való esélyeink továbbra sem túl fényesek, ezért úgy döntöttünk, megnézzük, mit tud még nyújtani nekünk a Google alkalmazása a Versailles-i kastélyokon kívül.

Kiderült, hogy egész szép kollekciója van a Loire menti kastélyokról. Ezekről a királyok és nemesek által terveztetett reneszánsz építészeti csodákról érdemes tudni, hogy körülbelül 100 van belőlük, és olyan 20 körül lehet azok száma, amelyeket kifejezetten ajánlanak a turistakalauzok. Akár van világjárvány, akár nincs, kicsi az esélye, hogy mindet élőben végigjárjuk. A Google appjával viszont játékosan fedezhetjük fel a világukat, akár az otthonunkból.

Nemcsak bejárhatjuk a szobákat az utcakép funkció segítségével, de nagy felbontásban bele is nagyíthatunk egy-egy részletbe, a kiterjesztett valóság funkcióval pedig bizonyos képeket a szobánk falára is vetíthetünk. Persze kell hozzá egy kis türelem, amíg felfedezzük hogy működik az alkalmazás, és hátránya az is, hogy az ismeretterjesztő szövegeket csak a Google beépített fordítója segítségével olvashatjuk magyarul, így tele vannak félrefordításokkal és magyartalan mondatokkal. De még így is ad megfelelő mennyiségű élményt, hogy jó szívvel ajánlani tudjuk. Például este az ágyban, telefonnal a kezünkben, vagy a buszra várva kifejezetten kellemes élmény Loire menti kastélyokat nézegetni. Az alábbiakban azokat a kastélytúrákat gyűjtöttük össze, amelyeket a legélvezetesebbnek találtunk az appon.

Chambord-i kastély

Ez a fenséges és egyben extravagáns épület 426 szobájával a legnagyobb és az egyik leglátogatottabb a Loire menti kastélyok közül, nem véletlenül. Órákig el tudnánk nézni a videót, amin madártávlatból, majd egészen közelről lehet látni a lenyűgözően összetett építészeti részleteket, mígnem a kamera rá nem fókuszál a kastély csúcsán lévő liliomra. 

Látszik, hogy az építész - egyesek szerint Leonardo da Vinci keze is benne volt - szinte tobzódott a tervezésben. A teljesen szimmetrikus épület középső tömbjét kerek sarokbástyák szegélyezik, előtte vizesárok terül el, pont úgy, mint a középkori várakon. Itt azonban sem a bástyáknak, sem a vizesároknak nincs védelmi funkciója, pusztán hangulatkeltés, azaz dísz. A kastély tehát nem erőd, de még csak nem is igazán rezidencia, hiszen építtetője I. Ferenc alig töltött itt heteket; leginkább a hatalmi reprezentáció volt a funkciója.

Az épület tetejére mintha egy önálló miniatűr városkát építettek volna saját házakkal és tornyokkal. Ahogy a valóságban, úgy virtuálisan is bejárhatjuk ezt a teraszt, lent pedig a főkapun sétálhatunk be az udvarra, majd a belső terekbe. Az épület egyik legfőbb attrakciója, a kettős karú csigalépcső előtt is megállhatunk, végigmenni rajta azonban sajnos nem tudunk, ez az élmény megmarad a személyes látogatás idejére.

A Chenonceau-i kastély

A Chenonceau-i kastély külseje annyira ámulatba ejtő, hogy mindenképp a madártávlatból készült videóval érdemes kezdeni az ismerkedést. Az kastélynak már az elhelyezkedése is álomszerű: a folyón végigfutó lyukas hídra építették rá, az épület így visszatükröződve a vizen megduplázódik.

A Chenonceau-i kastélyt a hölgyek kastélyának is nevezik, mivel több nő is szerepet játszott a felépülésében. Az alapokat a király kincstárnokának neje, Katherine Briconnet fektette le 1513-ban. Majd II. Henrik 20 évvel idősebb szeretője Diane de Poitiers-nek adományozta, aki felépítette a folyó felett a hidat és kerteket alakított ki. Amikor II. Henriket egy lovagi tornán halálos baleset érte, özvegye, Medici Katalin elkobozta a kastélyt a kegyencnőtől. Ekkor épült a híd fölé a kétszintes épület, és mivel a királynét bosszantotta Diane kertje, a másik oldalon új kertet alakított ki.

Az alkalmazás virtuális tárlatán lépjenek be az épületbe, majd nézzék meg a jórészt eredeti berendezést és dekorációt. Bár "séta" közben is jól látszanak a szobák, ha még inkább elmélyednének a részletekben, akkor nagy felbontású képeket is találnak a legszebb szalonokról. 

Sully-sur-Loire kastély

Ahogy azt már megszokhattuk, vizesárkot, magas kerek tornyokat és kúpos tetőket találunk IV. Henrik minisztere, Sully herceg kastélykertjében is. És ahogy minden kastélyban, úgy itt is vannak baldachinos ágyak. Az egyiket egy arany díszekkel ellátott királykék függönnyel vették körbe – ez volt a király szobája. A kastélyokban ugyanis szokás volt saját hálószobát fenntartani a királynak, hogy az utazásai alatt megszállhasson ezekben. IV. Henrik azonban a valóságban sosem járt a Sully-sur-Loire kastélyban.

A másik baldachinos ágyat vörös függönyök veszik körbe, és a hercegnő hálószobájában találjuk. A falakon 17. századi gobelinek láthatók, melyek Psyché történetét mesélik el. Ezeknek nagy felbontású verzióit képként is megnézhetjük, egészen ráközelítve a részletekre – ha magyarul olvasnánk az ismeretterjesztő szöveget, egy kattintással átállíthatjuk a nyelvet.

Villandry kastély

Ennek a középkori várból, egy hadvezér által kialakított kastélynak a legfigyelemreméltóbb vonása a hihetetlenül komplex mintákat kirajzoló konyha- és virágos kertje. Ez bizonyára a földről is izgalmas látvány, de igazán madártávlatból lehet felfogni a káposztákból, sütőtökökből, szív alakú bokrokból és virágokból kirajzolódó mintázatok gazdagságát. Erre éppen jó az alkalmazás, mert válogathatunk a különféle videók és gigantikus felbontású fotók között, sőt, ha akarjuk, a telefonunkkal akár a szobánkba is vetíthetjük a geometrikus kert képét –, de azon túl, hogy szórakoztatónak találtuk, nem világos, hogy ez miért is jó. 

Villandry kertje a franciakert mintapéldája, aminek lényege, hogy a természetet geometrikus formákba "erőszakolják" bele. Kocka, gömb, kúp vagy más mértani formákra vágják a bokrokat, és a növények sorát tűpontosan megszerkesztett geometrikus alakzatok mentén ültetik el. Villandry kertjének tervezésében egy festőművész és tájépítész is részt vett, így a geometrikus formák bonyolult szimbolikát kaptak. A Gyengéd szerelem kertjében például szív alakúra vágták a bokrokat, a szív belsejébe pedig piros virágokat ültettek. Sarkaiból a szenvedély lángja csap fel, felettük maszkok, amelyeket bálokon viseltek, hogy az ismeretlenség leple alatt szabadon beszélgethessenek. A virtuális tárlaton az épületbe is beléphetünk.

Chateau du Moulin

Az appon megtalálható összes Loire menti kastély közül, ezt találtuk a legotthonosabbnak. Már a méreténél fogva is barátságos – a Chambord-i vagy a Chenonceau-i kastélyokhoz képest például egészen emberi léptékűnek tűnik. Nem is királyi rezidenciának épült, bár a királyhoz közel álló hivatalnok építtette fel 1480 és 1502 között. Ahogy megszokhattuk, vizesárok veszi körül ezt is, és a magas, kerek tornyok sem hiányoznak, itt azonban a Chambord-i kastéllyal ellentétben az egész épület aszimmetrikus.

Belső tereit tekintve valószínűleg ez felel meg leginkább a mai ember igényeinek. Ki is használják a tulajdonosai, a kastélyban ugyanis laknak még ma is. Az antik berendezés, a festett fagerendás mennyezet, a faragott tekerőlantos ember a mennyezetet tartó főgerendán, a gótikus kápolna és a csúcsíves díszű kandalló igazán hangulatossá teszik az enteriőrt. Az egyik szobában egy gobelin látható a falon, amelyen egy lakodalomra készülődést látunk. Ha annyira éhezünk az információra, hogy még a Google fordító mechanikus nyelvezete és az időnkénti félrefordítások sem veszik el a kedvünket, akkor az alkalmazás segítségével megismerkedhetünk a gobelin szereplőivel is.