A világ legnagyobb hangtálja, aranyozott Buddha-szobor, pávák egy egzotikus kertben, Buddha hamvai között talált gyöngy, hófehér sztúpák és szél lengette imazászlók – mindezeket a buddhista jelképeket és építményeket Nógrádban találjuk. A Hollókőnek, a somoskői várnak és számos jól ismert turisztikai látványosságnak is otthon adó megyében annyi buddhista emlék gyűlt össze, hogy egy tematikus kirándulást is építhetünk köréjük. Az alábbiakban ezeket az emlékeket gyűjtöttük össze.
Az aprócska falu, amely a világ legnagyobb hangtálját rejti
Garáb egy nagyon pici falu a Cserhátban, állandó lakossága még ötven sincs; mégis itt található a világ legnagyobb tibeti hangtálja. Átmérője nem kevesebb mint 2,5 méter – akkora, hogy akár hárman is kényelmesen bele tudnának feküdni. A Samsara nevű hangterápiás eszközt egy Hong Kongban élő üzletember buddhista emlékkertjében és meditációs központjában találjuk, ahol hangfürdőkkel és meditációkkal várják az érdeklődőket világnézettől és vallási hovatartozástól függetlenül.
A faluban járva már messziről vonzzák a tekintetemet a színes imazászlók, amiket titokzatosan lebegtet a szél a domb tetején. A domb lábához érve egy kapun kell belépni, ahonnan egy kő lépcső vezet felfelé; ahogy haladok, egymás után tárulnak fel előttem a különféle nehéz, termetes szobrok, és egy, a méreténél fogva tekintélyt parancsoló rejtélyes szakrális építmény, az imamalom. Egyszerre egy kicsit idegen a környezet – még sohasem láttam például ekkora (négy tonnás) aranyozott Buddha-szobrot Magyarországon –, ugyanakkor izgatja is a képzeletemet. Mintha egy fantáziavilágvilágba csöppentem volna: a kertben pávák, virágok, és egy kis tó, amiben teknősök úszkálnak; a kilátás pedig lélegzetelállító, a távolban Nógrád hegyei látszanak.
Garáb és a legendabeli halhatatlan város
A különleges hely létrehozója a világot megjárt Juhász György, aki egy olyan "szigetet" szeretett volna felépíteni Garábon, ahol a "szeretet dominál". Amikor 2003-ban először járt a faluban, a James Hilton Lost Horizon című könyvéből ismert legendabeli Shangri-La városa rémlett fel előtte. A regénybeli város egy külvilágtól elzárt titkos völgyben helyezkedik el, egy paradicsomi hely, benne egy kolostorral, aminek a lakói nem öregszenek.
Azonnal megvásárolta az első házat, majd a következőket, végül építkezésekbe kezdett, melyek azóta is tartanak. Jelenleg hangterápiás foglalkozásokkal, 60 férőhelyes apartmankomplexummal, étteremmel, japán fürdővel és egzotikus madarakat rejtő kerttel várják a turistákat, miközben munkát is adnak a helyieknek.
A gyógyító hangterápiás eszköz
A tibeti hangtál a buddhista meditációhoz használt fémből készült eszköz, amivel hipnotizáló, zengő hangot keltenek. Kétféleképpen lehet megszólaltatni, egy vászonnal körbetekert fával, amit a tál széléhez szorítva mozgatnak, vagy egyszerűen megütve az oldalát. A tál a néhány centiméterestől az egy méteresig számos különböző méretben létezik, és a méretétől függően különböző magasságú hangokat képes létrehozni. Ma a buddhista meditációt erősítik vele, de zenei hangszerként, és a relaxációt elősegítő eszközként is használják.
A tibeti hangtál a 70-es években vált népszerűvé a világon. Ugyan vannak rá bizonyítékok, hogy hasonló fémtálak már az i.e. 16–11. században is léteztek Kínában, de az nem világos, hogy mint hangkeltő eszközt mikortól kezdték használni. Manapság alkalmazási területe az alternatív gyógyászatra is kiterjed, többek között a rák gyógyításában használják, és ezért keltette fel Juhász György érdeklődését is, aki az apja betegségén szeretett volna segíteni. Mivel Kínában éltek, és ott nem gyártottak ilyet, Nepálba utazott, itt ismerte meg a piacon lévő hangtálak összetételét és méretét.
Hogy a hangterápia gyógyító hatását felerősítse, elhatározta, hogy akkora hangtálat készíttett, ami még nem létezik. A Samsara 2018-ban készült el Innsbruckban. A méretezésénél az aranymetszés szabályait vették figyelembe, így lett az átmérője 233 centiméter. Súlya 2,7 tonna, és hétféle fémet tartalmaz: aranyat, ezüstöt, ólmot, ónt, vasat, rezet és higanyt. Gyógyító hatása kapcsán a megrendelő az inssbrucki egyetem egy kutatására hivatkozik, amiben egy 176 cm átmérőjű hangtállal 50 élettani funkciót vizsgáltak, és a kezelést követően mindegyik az optimálishoz közelített.
A meditációs terem a domb tetején áll egy faszerkezetű, csupa üveg falú épületben. Mezítláb lépek be a szobába, a földön vastag, puha szőnyegek és színes párnák, középen a nagy hangtál; a terem minden szegletében a vörös és az arany szín dominál. Itt nem érezni a szakrális épületekre jellemző feszengést, jó érzés belépni a terembe, leülni a földre, nekidőlni egy párnának, vagy lefeküdni a hangtál körül, élvezni a bensőséges színeket, a nyugalmat, a csendet. Vannak kisebb harangok is – a hangfürdőkön ezek is megszólalnak –, a nagy hangtálba pedig bele is lehet feküdni, így egész testünkkel érezhetjük a rezgést. A helyet csak a hangfürdők alkalmával látogathatjuk, illetve az idegenvezetéseken – ezekről a Facebookon tájékozódhatunk.
A sztúpa, ami a Buddha hamvaiból keletkezett gyöngyöt rejti
Garábtól fél órányi autóútra, a Zagyva völgyében, Tar nevű községben egy másik buddhista emlékkertet találunk. A Buddha-parknak vagy Kis Tibetnek is nevezett Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot 1992-ben kezdték el kialakítani a magyar tibetológus emlékére, halálának 150. évfordulója alkalmából.
Ekkor épült fel a hely egyik legfőbb vonzereje, a hófehér falú, aranyozott kupolájú Békesztúpa, ami a Buddha földi maradványaiból származó gyöngyöt is őrzi más megvilágosult lelkek ereklyéi mellett. A legenda szerint Buddha hamvai között gyöngyök sokaságát találták, amelyeknek nyolc sztúpát emeltek Indiában. Azóta a gyöngyök megsokszorozódtak, és más országokba is eljutottak, ezek közül őriznek egyet Taron.
Mire való a sztúpa?
A sztúpa egy hagyományos buddhista építmény, amit a világban működő romboló erők – a háborúk, a környezeti pusztítás és a betegségek – ellensúlyozására építenek Buddha útmutatásai szerint. Olyan negatív erőket igyekeznek lecsendesíteni vele, mint a kapzsiság, a harag, a hatalomvágy vagy a mohóság. Az építmény a megvilágosult szellemet szimbolizálja, ami a határtalan bölcsesség – azaz önmagunk és a világ valódi természetének szavakon túli ismerete –, a végtelen együttérzés és a szeretet egysége. Felfelé törekvő, lépcsős formájával, a lélek megvilágosodás felé vezető útját jelképezi.
Buddha szavai szerint aki gyertya, füstölő vagy pénzadomány formájában felajánlást tesz a sztúpának, vagy az óramutató járásával megegyező irányban körbejárja, az tapasztalni fogja a rombolással szembeni áldásos hatásait. A Békesztúpába be is léphetünk: itt különféle feliratokat találunk, egy arany, vörös, kék és zöld színekben ragyogó, virágokkal díszített oltárt, középen pedig egy imamalmot, ami egy tonna, Buddha tanításaival teleírt papírtekercset forgat megállás nélkül, a nap minden percében. A tari sztúpát maga a dalai láma szentelte fel a világvallások képviselőinek jelenlétében.
A mongol stílusú templomtól a Tibet hangulatát idéző teaházig
Az emlékkertben találunk még egy tibeti szakrális építészet stílusát mutató kis sárga pavilont, amiben a buddhista egyház által megvilágosultként tisztelt Kőrösi Csoma Sándor életét bemutató kiállítást nézhetünk meg, egy külön épületben pedig Tibettel és a buddhista értékekkel ismerkedhetünk. Mind a Békesztúpa, mind az emlékpavilon minden nap díjmentesen látogatható.
Egy újabb templom is épült 2011-ben, egy több emeletes építmény, a sztúpától és az emlékpavilontól nem messze. Ez a Tara Templom, vagy más néven Szabadító Buddha Anya Templom, ami a mindannyiunkban lakozó, "egyetemes női erő" tiszteletére épült. Az épület tekintet nélkül a faji, nemzeti, vallási vagy egyéb elkötelezettségre, mindenki számára nyitva áll. Formájában az ősi hun templomok építészeti stílusát követi, melyet Tibetben és Mongóliában őriznek a mai napig.
Még egy teaházat és éttermet is találunk a kertben, amit mindenféle kézzel festett buddhista kellékekkel rendeztek be, megidézve Tibet, Nepál és India bensőséges hangulatát. Üvegverandáján keleti zene mellett kóstolhatunk tibeti, indiai, nepáli és kínai teákat, kávékat, friss gyümölcsből készült italkeverékeket, és kipróbálhatjuk a tradicionális tibeti és indiai konyhát is.
A bennünk rejlő lehetőségekre emlékeztet a becskei Megvilágosodás-sztúpa
Körülbelül egyórányi autóútra Tartól, a Cserhát hegységben, a Galga-patak völgyében helyezkedik el Becske. Itt, a Csigahegyen találjuk hazánk egyik sztúpáját a hét közül. Ez egy ugyancsak hófehér falú, aranyozott kupolájú építmény, ami arra hivatott emlékeztetni bennünket (világnézettől függetlenül bárkit), hogy a személyes fejlődés lehetősége, melynek során kibontakozik belső tökéletességünk, bennünk is ott van. A Buddha által megtapasztalt félelemnélküliség, spontán öröm és aktív együttérzés, amivel önmagunk és mások hasznára válhatunk, a mi életünkben is valósággá válhat.
A sztúpa állítólag többféleképpen hat: ha meglátunk egyet, már az is pozitív hatást gyakorol ránk, mert aktivizálja tudatunk képességeit. A sztúpa közelében elég, ha csak átengedjük magunkat a jelennek, de meditálhatunk is mellette, illetve körbe is járhatjuk. "Még akkor is, ha különösebb cél nélkül, látogatóként érkezünk egy sztúpához, váratlanul megtapasztalhatjuk a tudatosság tiszta pillanatait" – olvasható az épület honlapján.
Címlapfotó: Harsányi András / Shutterstock