Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál - írja az MTI a Jediót Ahronót című újság hírportáljára, az ynetre hivatkozva.

A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon.

"Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől 50 ezer évvel ezelőttig virágzott" - közölték az IAA régészei.

Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre a kicsinynek számító lelőhelyre, mert ott bőven bányászható a természetes kovakő, amelyből viszonylag könnyen tudták elkészíteni eszközeiket. Dimónában kőforgácsolással készítették a tárgyakat, az Afrikából eredő núbiai-Levallois kultúra módszerével.

Ennek a technikának azért fontos a régészeti és tudományos nyomon követése, mert segítségével megismerhetjük a modern ember Afrikából a világ többi részéhez vezető, mintegy 100 ezer évvel ezelőtti migrációs útvonalait.

Szakértők úgy vélik, hogy ez az Izrael területén megtalált eddigi legkorábbi núbiai-Levallois emlék, ahol teljesen eredeti helyükön maradtak az egykori műhely nyomai, látni ahol az emberek ültek és eszközeiket készítették.

Az elmúlt évtizedben ennek a kultúrának nagyon sok lelőhelyét fedezték fel az Arab-félszigeten, ebből arra következtettek, hogy az Arab-félszigeten át áramlottak ki egykor az emberek a többi földrész felé Afrikából.

A dimónai lelőhely minden bizonnyal ennek a kultúrának a legészakibb áramlatát jelölheti, s ezek szerint Afrikából az Arab-félszigeten és a Negev-sivatagon át is vonultak az emberek.

A régészeti lelőhelyet véletlenül fedezték fel, amikor az izraeli elektromos művek a terepet készítette elő egy napenergia-erőműhöz.