Miután megvolt a Hungarikum Bizottság idei első ülése, a tagok döntése értelmében hungarikummá vált a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. 

A búcsú mellett a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját is a hungarikumok közé emelték, és bekerült a gyűjteménybe a tiszavirágzás is, vagyis a kérészek látványos rajzása, mely egy védett természeti- és tájérték, ami nem csak hazánkban, de világviszonylatban is egyedülálló - olvasható a Sokszinuvidek.hu összefoglalójában.

A negyedik hungarikum melyet a csütörtöki ülésen beválogattak a gyűjteménybe a szőregi rózsatő lett. A növény fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromleveleinek színjátéká miatt képvisel egyedülálló minőséget, és ezzel egyidőben elismert exportcikk is.

Bővült a Magyar Értéktár is

A bizottság a döntésével felvette a Magyar Értéktárba a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, mely egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175.