Az utazásra bizsergető filmes sorozatunkban ezúttal Indiába repítjük önöket. Egy olyan világba, ahol a mozik tanúsága szerint minden lehetséges: egy koldusszegény fiúból milliomos lesz, az angol nyugdíjasok otthonra találnak, az ebédhordó tálkában pedig egy új szerelem ígéretét hozza egy titkos üzenet. Bár nem csupa szépség és ragyogás minden történet, azért hiperrealista filmekre se számítsanak – csupán arra, hogy a briliánsan megírt forgatókönyveknek hála egy csipet keleti varázslat szinte észrevétlenül bekúszik a bőrük alá.
Utazás Darjeelingbe
Wes Anderson erőteljesen színezett képei (ez egyébként nagyon jól áll az indiai témának), komolytalanul is komoly megoldásai, jellegzetes vágásai szépen megjelennek a filmben, de nem olyan erőteljesen, mint a későbbi Holdfény Királyságban, vagy akár a Grand Budapest Hotelben. És ez nem is baj, mert a történet így még erősebben hat, és bár az elejétől vígjátéknak van tálalva a sztori, hamar kiderül, hogy súlyos lelki drámák zajlanak a háttérben. Három testvér, Francis (Owen Wilson), Peter (Adrien Brody) és Jack (Jason Schwartzman) utazik át Indián, hogy anyjukat felkutatva próbálják meg feldolgozni apjuk halálát.
A felelőtlen döntések – egyikük életveszélyes kígyót hoz a vonatra –, érzelmi ütközések és hol humoros, hol nagyon is tragikus kitérők után helyreáll a lelki béke. Darjeeling ugyan az égvilágon semmilyen szerepet nem játszik a filmben, ám az odavezető út történései miatt igazi road movie-vá válik ez a végső soron rettentő szórakoztató film.
Pi élete
Yann Martel sikerregényéből készült Ang Lee filmje, amelynek csupán az egyik nagy erénye az, hogy lenyűgözően látványos. Nem véletlenül bánunk ilyen pazarlóan a jelzőkkel, a képi világ tényleg minden szuperlatívuszt kiérdemel, és akkor még nem is beszéltünk a történetről, amely szintén gondolatébresztő és csöppet sem konvencionális.
A főszereplő Pi már fiatalon elhatározza, hogy ő nem akar egyetlen hitnél leragadni, így egyszerre lesz hindu, keresztény és muszlim. Az igazi kaland azonban nem itt kezdődik, hanem akkor, amikor Indiát elhagyva családjával Kanadába költöztetik saját állatkertjüket, az őket szállító teherhajó azonban hatalmas viharba kerül. Pi egy mentőcsónakban tölti a következő 227 napot, ám, hogy azért mégse legyen ennyire egyszerű az élet, útitársa egy szintén a túlélésért küzdő bengáli tigris lesz.
Gandhi
A szerep, ami a legjobb férfi főszereplőként meghozta Sir Ben Kingsley-nek az Oscar-díjat, egy békés, mégis harcos apró indiai megformálása volt. Az 1982-es filmben végigkövethetjük, hogy miként lett Mohandas Karamchand Gandhiból „Mahatma", vagyis „Nagy Lélek", egy mozgalom szellemi vezetője, a békés ellenállás szimbóluma szerte a világon.
Az igazságtalanságok ellen küzdő, Angliában végzett ügyvéd lépéséről lépésre válik egyre fontosabb személyiséggé Indiában, és egyben egy olyan erő képviselőjévé, mely nagy szerepet játszott abban, hogy India elnyerte függetlenségét. A film végigvezet a hatalmas országon, ellentéteken és vallási őrületen, bemutatja a kor politikai feszültségeit is, de arról is nagyon jó képet kaphatunk, hogy milyen volt India a XX. század első felében.
Ezerízű szerelem
Mumbaiban játszódik a szerelmi történet, amely egy jó romantikus filmhez híven egy apró véletlenhez köti két ember megismerkedését. Eddig még nem tűnik túl izgalmasnak a sztori, de az ötlet itt roppant eredeti, és nagyon-nagyon indiai. Létezik ugyanis egy rendszer, amelyben az otthon lévő feleségek ételhordókban küldik férjük után az ebédet. Ami érdekes a dologban, hogy naponta körülbelül ötezer ilyen doboz kering a városban, amelyek ráadásul nem közvetlenül, hanem közvetve jutnak el a címzettekhez – és tényleg el is jutnak. A látszólagos káoszban nagyon is van rendszer, ám nagyon-nagyon ritkán becsúszik egy hiba, mint most is.
Egy ebéd rossz helyre érkezik, és ezzel megszületik a lehetőség a kapcsolatra, a kérdés csak az, hogy a boldogtalan házasságban élő háziasszony és a nyugdíj előtt álló hivatalnok mihez kezd ezzel. Kedves kis indiai mese, mely szépen nyugodtan csordogál, sok-sok fűszeres indiai fogással körítve a történetet.
Gettómilliomos
És még egy Oscar-díjas film. Bár a Gettómilliomos Indiában játszódik, indiai sztorival és főszereplőkkel, mégis nem a legjobb külföldi filmként, hanem mondjuk úgy, a fő kategóriában, mint az év legjobb filmje vitte el a díjat – és egy Oscart a rendező, Danny Boyle is kapott. Nagyon érdekes kombinációja az érzelmeknek és a drámának a film, amiből ráadásul nem hiányzik a humor sem. A cselekmény csupa fordulat, tele társadalmi problémákkal, a jelenkor Indiájának minden nyomorúságával, de mindezek ellenére is tulajdonképpen egy romantikus mozi.
A főszereplő Jamal (Dev Patel) a helyi Legyen Ön is milliomos! játékában egyre előrébb jut, és sikerének oka éppen zaklatott sorsa és tapasztalatai. Hosszú utat jár be a film, sok emlékkel, helyszínnel és bonyodalommal, így aki azt szereti, ha egy történet a képernyő elé ragasztja, akkor ezt a filmet mindenképp meg kell néznie.
Keleti nyugalom – Marigold Hotel
Angliából indul, de a nyüzsgő és életteli Dzsaipurban játszódik a történet nagy része, melyben angol nyugdíjasok keresik a nyugalmat, vagy épp a szerelmet. Mindenki más és más miatt indul a világ másik végére, a Marigold Hotelbe, ahol a hirdetés szerint nagyon olcsón tölthetik el hátralévő nyugdíjas éveiket. A film telis-tele van remek színészekkel, így többek között Judi Dench, Bill Nighy, Tom Wilkinson és Maggie Smith is az utazók között van, míg hebrencs, de lelkes vendéglátójukat a Gettómilliomossal híressé vált Dev Patel alakítja.
Az Indiában töltött idő mindenkire másképpen hat, de hat. Van, aki romantikát, van, aki élete első állását, van, aki új értelmet, és van, aki megbánás nélküli lezárást talál az élethez. És még az az egy szereplő is, aki inkább visszatér régi otthonába, rájön arra, hogy min kell változtatnia, hogy boldogabb lehessen.
A kis Buddha
Ez volt az a film, ami nagyon komolyan gondolkodóba ejtett bennünket, hogy mennyire fér bele ebbe a válogatásba. A Buddha életét (is) bemutató Bernardo Bertolucci-film ugyanis meglehetősen meseszerű köntösben mesél a 2500 évvel ezelőtti Indiáról, amikor Sziddhártha hercegből a világ egyik legfontosabb vallási szimbólumává vált. A film egyik fele az amerikai Seattle-ben játszódik a jelenkorban, ahol egy kisfiúban egy bölcs láma reinkarnációját vélik felfedezni, illetve Indiában, ahol Buddha élete zajlott.
A film hangulata az, ami miatt mindenképp ide kívánkozott, nagyon hatásos például az a megoldás, hogy Seattle-t tompa, szürke és kék színekkel mutatja be a rendező, míg az ősi Indiában úgy árad a ragyogó napfény, és annyira színes minden egyes képkocka, hogy szinte az orrunkban érezzük a rengeteg virág, víz és fűszer illatát.
Monsoon
És egy dokumentumfilm listánk végére, mely az ország időjárását meghatározó jelenségről, a monszunról szól. Nem egyszerűen rengeteg esőről van szó, a víz magát az életet jelenti, mely hol termékenység hoz, hol rombolva árad, de mindenkor hat növényre, emberre és állatra egyaránt.
A film mozaikként áll össze a sok-sok nagyon különböző történetből, melyek meteorológusokról, halászokról, sőt, Bollywood legnagyobb sztárjairól szólnak. Nemcsak a különböző társadalmi rétegeket, hanem az ország számtalan vidékét is bejárja a film, hogy bemutassa India világának egyik meghatározó alkotóelemét, a monszunt, mely újra, meg újra feltartóztathatatlanul jön, és mire elvonul, semmi sem lesz olyan, mint előtte volt.