James Cook kapitány 1770. április 29-én felfedezőként megérkezett Ausztrália partjaihoz. Ma felfedezésének 250. évfordulója alkalmából az ausztráliai ünnepségek visszafogottabban zajlanak. Ez elsősorban a koronavírus miatt is így van, másodsorban pedig az évezredek óta lakott föld "felfedezésének" kifejezése is zavarja az ausztrálokat. Cook kapitányt a világ egyik legnagyobb felfedezőjének tekintik, ám örökségét sokan megkérdőjelezik.

A dátumra sokan még mindig úgy tekintenek, mint a modern Ausztrália „megalapítására", de ez nagyon ellentmondásos állítás, tekintettel az őslakosokkal való megbékélés hiányára, és arra a hátrányos megkülönböztetésből származó egyenlőtlenségre, amely két évszázada sújtja őket – írja cikkében a BBC.

Mit törént tehát 250 évvvel ezelőtt? Cook kapitány megérkezett a Botany Bay partjára a mai Sydneybe. Ő és legénysége nyolc napig a szárazföldön maradt. Az Ausztrál Nemzeti Múzeum szerint Cook kapitány érkezése nem volt békés. Amikor ő és emberei a hajójukkal megközelítették a partot, két ember a Dharawal nemzet Gweagal klánjából megtámadta őket a parton. A történészek szerint Cook kapitány lövéseket adott le a férfiak felé, megsebesítve az egyiket, mielőtt azok elmenekültek, és így tudott csak partra szállni. A helyi lakosság figyelmen kívül hagyta, és elkerülte a legénységet, amíg azok nem távoztak. Tizenhét évvel később megérkezett az első flotta, és elkezdte gyarmatosítani Ausztráliát.

Ezen az angol nyelvű kisfilmen keresztül betekinthetünk a ünnepség ellentmondásos világába:

A kritikusok szerint Ausztrália még mindig nem volt képes megfelelő módon szembenézni a gyarmatosító múlttal és az akkor elkövetett erőszakkal. Ausztrália továbbra is az egyetlen olyan nemzetközösségi ország, amely soha nem kötött szerződést az őslakosokkal, bár az utóbbi időben már megkezdték az erre irányuló törekvéseket. 

A világjárvány miatt a kormány által tervezett 48,7 millió ausztrál dollár költségvetésű ünnepségek egyébként ma elmaradnak.