A solymászatot, a lipicai lótartást és a magyar vonós zenekari hagyományokat is felterjesztették az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleménye szerint, a ragadozó madarakkal való vadászat évezredes múltra visszatekintő tradíció Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a világ számos más régiójában. A solymászat hagyományát immár negyedik alkalommal terjesztették az UNESCO listájára, újabb hat ország csatlakozásával.
A lipicai lótenyésztés hagyományát pedig egyszerre nyolc ország terjesztette az UNESCO elé. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az udvari pompa reprezentálására kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották. Magyarország szerepéről a fajta fenntartásában, és a ménes előterjesztéséről nemrég bővebben is írtuk itt az oldalon.
A magyar vonós zenekari hagyomány örökségelemet Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be az UNESCO listájára. A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki a főúri vonós zenei gyakorlat alapján. A hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák éppúgy megjelentek a hétköznapok táncos és énekes mulatságain, mint az ünnepek közösségi és családi alkalmain.
Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára évente egyszer lehet felterjesztést benyújtani. Önállóan vagy más országokkal közösen.
A most felterjesztett örökségek dokumentumainak értékelésére és az elemek listára vételére 2021 decemberében kerülhet sor a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 16. ülésszakán - olvasható a Turizmus.com oldalán.