Nézzenek szét a fotelből a világ legkülönlegesebb épületeiben!

Bár a múzeumok és kulturális intézmények is zárva tartanak egy ideje, szerencsére a Google beltéri térképeinek segítségével az építészet rajongói még így is bejárhatják a világ ikonikusként emlegetett darabjait. Tegyenek egy virtuális túrát a világörökség legkülönlegesebb épületeiben, Gaudí mesés homlokzataitól indulva az autodidakta francia építész, Le Corbusier villájáig, de ne álljanak meg a kapualjakban, lépjenek bátran beljebb!

Zaha Hadid MAXXI múzeuma

A XXI. század művészeti nemzeti múzeuma a római Flaminio városrészben található, és egyik legnagyobb pozitívuma, hogy nem különül el a környezetétől, szinte észrevétlen fonódik bele. A 2008-as gazdasági válság miatt jócskán elhúzódott a MAXXI átadása, több mint tíz évig épült. A 27 000 négyzetméternél valamivel nagyobb, betonból, üvegből és fémből álló komplexum megnyitását már nagyon várták az olaszok, hiszen Róma először kapott egy olyan múzeumot, amely kizárólag a 21. századi művészetnek tudott otthont adni.

Az egykori Montello katonai laktanyák helyén álló múzeum a telkén átvezető gyalogos ösvényével idézi meg az egykori katonai barakkok közlekedőfolyosóját. A finoman tekeredő, beton oszlopokkal is kiegészített komplexum két egységből áll, az üvegtetőn át megvilágított terek mellett könyvtár, könyvesbolt, kávézó és rendezvénytermek, valamint üzletek találhatók. Ezért az épületéért Zaha Hadid 2010-ben elnyerte a brit építészeknek adható legmagasabb szakmai elismerést, a Stirling-díjat.

A század leghíresebb női építésze még az orosz James Bondnak is tervezett házat – erről és még sok más érdekességről ebben a cikkünkben olvashatnak.

Rietveld-Schröder ház

A hollandiai Utrechtben található, 1924-ben átadott ház különlegessége leginkább annak tűnik fel, aki belép oda – ugyanis Gerrit Rietveld holland építész eredetileg belső falak nélkül tervezte meg. A létrejöttének története pedig úgy szól, hogy egy holland gyógyszerész lánya, Truus Schröder, az első férje halála után három gyerekkel egyedül maradva egy új ház építésébe kezdett Gerrit Rietveld bútortervező és építész segítségével. A közös munkából gyorsan szerelem, majd összeköltözés lett, miközben házuk leegyszerűsített formája és kreatív megoldásai miatt az egész világ a csodájára járt. Most önök is benézhetnek a házba, amely ma már a világörökség része:

A kétemeletes ház szögletes formái és elrendezése miatt a múlt század elején megdöbbentő újdonságként hatott, ma a De Stijl-építészet egyik legismertebb példájaként emlegetik. Az emeleten a szobák közötti falak mindegyike eltolható, szabadon alakítható egyetlen hatalmas térré vagy több kisebb szobává.

A családi igényeknek megfelelően folyamatosan változtatható térnek azonban van egy másik különlegessége is, mégpedig az ún. eltűnő sarok. "Az étkezőhelyiség ablakait kinyitva hirtelen megszűnik a ház külső sarokfala, azaz olyan érzésünk lehet a reggelinket fogyasztva, mintha kinn a természetben étkeznénk. De nemcsak az épület, hanem a bútorok is egyediek – nem csoda, hisz az építész alapvetően előtte a bútorairól volt híres. A piros-kék széke például a mai napig a múzeumok fő látványossága, és a replikája minden valamire való dizájn-mániás otthonában megtalálható" – olvasható a Világörökség blogjában.

Gaudí Casa Batlló

Antoni Gaudí talán egyik legtöbbet fotózott remekműve Barcelona Eixample kerületében, a Passeig de Gràcia 43. alatt található. A szecessziós stílusú épületet Csontok háza néven is ismerik; egy középosztálybeli család részére készült 1904. és 1906. között. Valójában egy meglévő lakóépületet alakítottak át Gaudí könnyen azonosítható stílusának megfelelően: szokatlan, szabálytalan ovális ablakokkal, dinamikus szobormunkákkal, nagyon kevés egyenes vonallal és gyönyörű, színes mozaikokkal a homlokzatán.

Mindemellett Gaudí újragondolta a ház erkélyeit, újabb emeleteket épített rá, a tetőszerkezetet pedig üvegmázas kerámialapokkal pikkelyszerűen borította be, amelynek köszönhetően ma egy óriási hüllőre hasonlít. Ha szívesen járna még tovább akár képzeletben is az építészzseni nyomában, különösen szülővárosában, Reusban, akkor olvasson róla még többet ebben a cikkünkben.

Diego Rivera és Frida Khalo egykori otthona

És máris egyetlen kattintással Mexikóvárosban találhatja magát, ha az alábbi képre viszi egere kurzorját, egészen pontosan Diego Rivera festő és felesége, Frida Kahlo emlékét őrző stúdiómúzeumba, ahol 1934. és 1940. között laktak. A hely nemcsak azért külenleges, mert gyűjteményében a pár kortárs művész generációinak remek lenyomatával szembesül a látogató, hanem pl. azért, mert Juan O'Gorman mexikói festőművész és építész tervezte az egész épületet.

A teljes nevén Museo Casa Estudio Diego Rivera y Frida Kahlo egyike volt Latin-Amerika legelső funkcionista építményeinek. A múzeumként berendezett komplexum valójában két házat tartalmaz: az egyik Diego, a másik Frida számára készült, amelyeket egy kis híd köt össze – utalva az együtt, de mégis külön életet élő pár, egykori viharos, nyílt házasságára. A Google térkép segítségével szinte minden helyiségét bejárhatják a múzeumnak, ami még a képernyő előtt ülve is gazdag, színes tárlatot ígér. 

Le Corbusier villája

Le Corbusierként ismeri a világ a francia-svájci Charles Edouard Jeanneret-Gris építészt, akinek halála 50. évfordulóját követő évben 17 épülete került fel a világörökség listájára. Franciaországban tíz ilyen épület áll, amelyek közül az 1928. és 1931. között épült Savoye modernista villája az egyik leghíresebb. A Wikipedia vonatkozó szócikke szerint eredetileg a Savoye család nyaralójának épült, majd miután az ötvenes évek végén a francia állam tulajdonába került, 1965-ben műemlékké nyilvánították. A kilencvenes évek végére egy nagyobb felújítást követően a Nemzeti Műemlékvédelmi Központ tette látogathatóvá.

A Párizs szélén található rezidencia a szakértők szerint nagyon pontosan tükrözi az építész korában újszerűnek számító, munkásságának öt pontban összefoglalható jellegzetességeit: elsőként állította ugyanis lábakra az épületeket, hogy a természettől a legkisebb földdarabot se vegyék el; népszerűvé tette a lapostetőt, amelynek kertként és teraszként adott új funkciót; pillérvázzal biztosította a tartószerkezettől független szabad alaprajzot; az ablakokat hosszan, szalagszerűen alakította ki, hogy a lehető legtöbb fényt engedjék be; a homlokzatokat pedig csupaszon, tehermentesítve látta jónak.

Philip Johnson üvegháza

Glass House-nak vagy egyszerűen Johnson házaként emlegetik azt a Connecticuts állambeli New Canaan városában található épületet, amely 1949. óta áll egy ma már 49 hektáros birtokon, és ahol az építész 50 évig tudott a világtól elvonulva élni. Az üvegházat és a közelébe épített, vörös téglás házat Philip Johnson amerikai építész saját magának tervezte, amikor még mindössze csak két hektárnyi terület volt az övé. Később azonban jócskán kibővítette birtokát, és 1995-ig 12 másik szerkezetet is ráépített, amelyek különlegességüket a sajátos minimalizmusuknak, az arányosságuknak, a pontos geometriai formáiknak vagy épp az áttetsző felületeiknek köszönhetik. A különböző időszakban épült, összesen 14 házat Johnson változatos építészeti pályájának egy-egy mérföldköveként értelmezik.

Johnson halála után két évvel, 2007-ben nyitották meg a látogatók előtt a hatalmas birtokot. Még az acélkeretek közé foglalt üveglapokból álló épületbe is be lehet menni, ahol az egyetlen zárt teret egy henger alakú téglaépítmény jelenti, amelynek külső falába Johnson egy kandallót rejtett, a hengerben pedig egy fürdőszobát alakított ki magának bőrborítással a plafonon.
1979-ben Philip Johnson kapta meg legelőször az építészeti Nobel-díjként is emlegetett, Pritzker-díjat.

Címlapfotó: xevolution/Pixabay
A cikk elkészítésében a DesignBoom gyűjtése volt segítségünkre.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek