A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a húsvét-szigeti civilizáció, amely a híres fejszobrokat emelte Chile Rapa Nui szigetén, már évszázadokkal ezelőtt összeomlott. Egy új kutatás szerint azonban még javában a virágkorát élte, amikor 1722-ben az európaiak megérkeztek, írja az artnet.com.

A Húsvét-szigetet a 13. században polinézek népesítettek be, akik a helyi nyelven moainak nevezett szobrokat emeltek. Ma nagyjából 900 darab van belőlük a szigeten, legtöbbjük a part mentén. Az új kutatás vitatja azt a feltevés, hogy a húsvét-szigeti társadalom 1600-ban már hanyatlóban volt.

Radiokarbonos kormeghatározás segítségével 11 helyszínt vizsgáltak meg, és így meg tudták állapítani minden egyes szobor készítésének a dátumát. Ezek szerint a húsvét-szigetiek az 1600-as években még javában építettek új moai figurákat, egészen 1750-ig.

Ezt a feltevést az első európai látogatóktól származó történelmi dokumentumok is alátámasztják. Az 1722-ben érkezett holland felfedezők azt írták, hogy a szobrok még  használatban voltak rituális célokra, és beszámolójuk szerint semmi jele nem volt a hanyatlásnak. Ugyanezt írták a spanyolok is 1770-ben. Egyedül James Cook írta azt 1774-ben, hogy a szobrokat romokban találta.

"Az európaiak megérkezésének idejéből sok dokumentumunk van, amely tragikus eseményekről számol be, például betegség, gyilkosság, rabszolgaság és más konfliktusok miatt" – mondta Carl Lipo, a sziget történetét kutató régész. "De az a mérték, ahogy a húsvét-szigeti emberek a kulturális örökségüket továbbadták – és amely ma is jelen van a nyelvben, a művészetben és a kulturális gyakorlatokban – meglehetősen figyelemre méltó és lenyűgöző. Úgy gondolom, hogy az összeomlás-narratíva miatt nem vették figyelembe a húsvét-szigeti kultúra ellenállóképességét, ami elismerést érdemel" – tette hozzá.