Az 1970-es évek elején, amikor Ricardo Bofill, az akkor még fiatal építész meglátott egy 1968 óta elhagyott cementgyárat Barcelona szomszédságában, Sant Just Desvern-ben, első látásra beleszeretett.

Éppen Barcelona külvárosából autózott Sant Just Desvern felé, amikor a csodálatos tájat járva  felbukkant előtte a betontömbökkel, hatalmas silókkal, és füstölgő kéményekkel teli gyárépület. Az akkor még működőképes, 31 000 négyzetméteres ipari komplexumot a Bofill látogatását követő egy hónapon belül tervezték lebontani. Márpedig Bofill számára ez volt a tökéletes lehetőség, hogy kielégítse a tér iránti vágyát és egy második életet adhasson a gyárépületnek.

„A cementgyár első látogatása során hirtelen azt gondoltam, hogy a szörnyű dolgok gyönyörűvé is alakulhatnak, úgy, ahogy az őrültekből időnként zsenik válnak. Másképp kezdtem az épületre tekinteni, mintha egy kaleidoszkópon keresztül figyelném. Úgy döntöttem, hogy megtartom ezt a gyárat, a rondaságából művészi alkotást teremtek, és berendezem benne a saját stúdiómat" – nyilatkozta Bofill.

Az ipari komplexum eredetileg 30 monumentális silóból, négy kilométer hosszú földalatti alagút rendszerből, és különféle óriási helyiségekből állt, ez utóbbiak a gépek tárolására szolgáltak. Három év kemény munka után az építész ahogy tervezte, odaköltöztette a Taller de Arquitectura nevű irodáját. És mivel annyira megszerette a helyet, 1974-ben az otthonát is itt rendezte be – írja a Steampunk Tendencies. 

A rengeteg tervezésnek és munkának köszönhetően döbbenetes látványt nyújt, ahogy a régi, ipari telephely csodálatos, buja növényekkel befuttatott kastéllyá alakult át, amit itt meg is tekinthetnek.