Pár nap múlva nyílik Gentben az a kiállítás, ahol látható lesz a művészettörténet egyik legismertebb reneszánsz alkotása, a Genti oltár, a megdöbbentő részleteket feltáró restaurálások után.

Jan van Eyck elképesztő aprólékossággal megfestett képei régóta lenyűgözik a történészeket és a művészeket. Egy belga kortárs festőművész Luc Tuymans szerint például a flamand primitívek, különösen Jan van Eyck után, bármely művész csak dilettáns lehet" – írja az artnet.com.

Hogy Tuymans igazat beszél-e, azt mi is ellenőrizhetjük a Genti Szépművészeti Múzeum február 1-én nyíló tárlatán, amely az oltárkép mellett a reneszánsz festő alkotásainak majdnem felét felvonultatja. A tizenkét eredeti Jan van Eyck, és kilenc, a mester műhelyéből származó kép mellett száz korabeli festményt is láthatunk majd, köztük az olasz Fra Angelicótól vagy Pisanellótól, illetve a korból származó miniatúrákat.

A kiállítás legnagyobb szenzációja mégis az 1432-ben Hubert és Jan van Eyck testvérek által készített Genti oltár marad, amelyet a hat évig tartó, két és fél millió dolláros, csúcstechnológiás helyreállítások után eredeti formájában láthatunk. Úgy, ahogy azt a van Eyck testvérek elképzelték, és nem úgy, ahogy évszázadokon keresztül ismertük. Az 1550-ben más művészek által felvitt festékrétegeket most letisztították, és kiderült, hogy az eredeti képen a Krisztust jelképező áldozati báránynak meglepően emberszerű arca van.

Az áprilisban záró kiállítás után az oltárt visszaviszik az eredeti helyére, a Szent Bávó-katedrálisba. Itt egy újonnan kialakított látogatóközpontban lesz látható, ahol a kiterjesztett valóság eszközeivel mesélik el a mű vallásos és művészettörténeti jelentőségét.