Mindannyiunk fejében él egy kép arról, hogy milyen lehet, vagy milyen lehetett szerzetesként élni. Van, akinek A rózsa neve című regény vagy film olykor hátborzongató részletei ugranak be, de biztos olyan is akad, aki Shakespeare Lőrinc barátjára gondol, aki kisebb-nagyobb sikerrel segítette a veronai szerelmeseket. Ebbe a különös, zárt világba pillanthatunk be egy rövid időre, amikor átlépjük egy-egy kolostor küszöbét. Február 2. a szerzetesek világnapja, ebből az alkalomból mutatjuk be Európa talán leginkább lenyűgöző rendházait.
Az égben függő kolostorok
A görög Meteorák kifejezést szokták „levegőben lebegő"-ként fordítani, és nem is nehéz kitalálni, hogy miért. Görögország szárazföldi részén, a Pindosz-hegységben találhatóak azok a már önmagukban is döbbenetes, égbe nyúló magas, karcsú sziklák, melyek tetején az építmények csücsülnek. Összesen 24 darab 600 évesnél is öregebb kolostor lebeg itt ég és föld között, igaz, ezek közül ma már csak ötöt használnak.
Az épületek körülbelül 300 méteres magasságban, olyan, szinte megközelíthetetlen helyeken épültek, melyek valaha valódi elvonulást biztosítottak az itt élő szerzeteseknek. A megközelíthetetlenség nem túlzás, egészen a 20. század elejéig valóban csak végtelen hosszú létrákon lehetett feljutni a kolostorokba. Ma már más a helyzet, mivel lépcsősorok és hidak is épültek, hogy könnyebben meg lehessen közelíteni az UNESCO-védelem alatt álló épületeket.
Artúr király legendájának romjai
A Glastonbury Abbey már akkor is bő 350 éves volt, amikor Hódító Vilmos 1066-ban megnyerte a Hastingsi csatát, és ez már abból is sejthető, hogy az egyik leginkább meseszerű uralkodó, Artúr király és felesége, Ginevra maradványai is a templom oltára előtt nyugszanak. Alakját elsősorban a személye köré szőtt számtalan mítosz teszi roppant izgalmassá, gondoljunk csak a kerekasztal lovagjaira, mágikus kardjára, az Excaliburra, vagy a király varázslójára, Merlinre. Az apátságot még ma is mindenki Artúr világával köti össze – itt volt elvileg régesrég az a bizonyos Avalon-sziget, mely a mondakör szerves részét képezi.
Az épület VIII. Henrik vallási ténykedésének köszönhetően vált romossá, de még ma is állnak falai, melyek ezeréves történetekről mesélnek a kecses boltívek alatt sétáló kirándulóknak.
Az aranykupolás barlangkolostor
Egy hatalmas épületegyüttest foglal magában a Pecserszka Lavra, vagy más néven a Kijevi Barlangkolostor. 1051 alapították meg a kolostort, mely ma az ukrán főváros egyik jellegzetes látnivaló. Az impozáns épületek 1990-ben kerültek fel a Világörökségi listára, 2007-ben pedig az ország hét csodájának egyike lett a Pecserszka Lavra.
A teljes rendszer két külön részre tagolódik, ez a Felső Lavra, ahol elsősorban múzeumok és kiállítótermek találhatóak, míg a másik az Alsó Lavra, ahol az épületek ma is főként vallási célokat szolgálnak. Itt, az Alsó Lavrában találhatóak a Közeli Barlangok és a Távoli Barlangok. A megnevezés nem véletlen: valaha a föld alatt lévő barlangrendszereken éltek és haltak a szerzetesek, az itt található levegő pedig szinte tökéletes állapotban mumifikálta a máig fennmaradó testeket.
Valódi csoda kellett hozzá, hogy itt kolostor épülhessen
1600 éves kolostor kapaszkodik a függőleges sziklafalba, 1200 méteres magasságon Törökország északi részén, közel a Fekete-tenger partjához. A Sumela kolostort Trabzon városa felől a legegyszerűbb megközelíteni: bármennyire is elérhetetlennek tűnik, valójában csak egy zöld erdei ösvényen kell végigmennie a látogatóknak, hogy a bejárathoz érjenek.
A 386-ban alapított rendházat állítólag két szerzetes kezdte építeni, akiknek a hegyen való átkelésük közben Szűz Mária képe jelent meg egy közeli barlangban. A csoda után felépült a hely első változata, mely sokszor átalakult az évszázadok folyamán, míg jelenlegi állapotát valamikor a 13. században nyerte el.
Ma a kolostor az Altındere Nemzeti Park egyik legfőbb látványossága, azonban 2015-ben egy sziklaomlás miatt le kellett zárni, és így is maradt éveken keresztül; végül 2019 májusában nyílt meg újra a látogatók előtt.
A Fekete Madonna köré épült szent hely
Barcelonától nem messze, Katalónia szívében található a Santa Maria de Montserrat kolostor, melyet egy hegy oldalában építettek fel a 9. században. Mivel ilyen közel van Barcelonához, ezért nagyon jó kis program, ha valaki egy napra el akar szabadulni a városból, és a nyüzsgéstől távolabb szeretne valami új csodát felfedezni. Apropó csoda. A címben említett Fekete Madonna szobra a legenda szerint valóban a kezdetektől megvolt - pontosabban Szent Péter hozta ide, a hegyek közé -, és mivel az építkezés idejére sem tudták arrébb vinni, ezért kénytelenek voltak köré építeni a kolostort.
A hely különleges története mellett sokakat vonz a nem mindennapi helyszín, a hátborzongatóan szép panoráma, valamint az is, hogy az épületegyüttes múzeuma világhírű festményeknek, többek között El Greco, Dalí és Picasso alkotásainak is otthont ad.
A tengeren lebegő erőd
Vagyis a francia Mont-Saint-Michel, mely a La Manche csatorna árapály mozgásának megfelelően lesz sziget, vagy érhető el száraz lábbal a kontinensről. Apálykor ugyanis kényelmesen el lehet sétálni a normandiai partoktól 1 kilométerre található Mont-Saint-Michel-be, ha viszont jön a dagály, akkor igazi kis szigetté válik az erődített kolostor, és távolról nézve olyan lesz, mintha szinte a vízen úszna.
A legendák szerint Szent Mihály arkangyal volt az, aki az időszámításunk szerinti évezred vége felé megparancsolta Szent Aubert-nek, azaz Avranches püspökének, hogy tengerből kinyúló sziklán építsen kolostort. Mivel a püspök ezt elsőre vonakodott megtenni, az arkangyal kezével kiégette a püspök kalapját. Ezután már gyorsan felépült a kolostor, melyet 708-ban szenteltek fel – majd csaknem 1300 évvel később felkerült az UNESCO Világörökség listájára is.
A gyógyító kolostor
Montenegróban, egy sziklafalba ékelődve található az Ostrog kolostor, mely számtalan imádkozni, vagy épp gyógyulni vágyó zarándokot vonz a világ minden tájáról. A 17. században alapított kolostor jelenlegi formáját az 1920-as évek közepén nyerte el, miután egy tűzvészt követően komoly felújításon esett át az épület. Két kisebb, barlangtemplomot egyáltalán nem érintett a tűz, ezek máig eredeti formájukban maradtak fenn.
A kolostor Montenegró középső részén, Podgoricától körülbelül 50 kilométerre található. A sziklafalra, vagy inkább sziklafalba épült zarándokhely különleges elhelyezkedésének köszönhetően szépséges panoráma nyílik ablakaiból a Bjelopavlići síkságra. Az ország egyik leglátogatottabb szent helye Ostrog, amelyet nemcsak görög katolikusok, hanem számtalan más vallás hívei is felkeresnek, és sokan számolnak be lelki, vagy épp testi gyógyulásról, javulásról látogatásuk után.
A kolostor, mely az első király esküjének köszönheti létét
Portugália legnagyobb temploma található az ország egyik legnagyobb kolostorában, az Alcobaça-ban. A hatalmas műemlékegyüttes ma Portugália egyik leglátogatottabb helyszíne, melyet évente 250 000 érdeklődő keres fel. A kolostort az első portugál király, I. Alfonz alapította 1153-ban, és a történelem folyamán Alcobaça apátjai mindig is az uralkodó legfontosabb tanácsadó közé tartoztak. I. Alfonz állítólag a mórok elleni harc során tett fogadalmat, hogy ha sikerrel jár, akkor kolostort épít – így egy győztes csatának köszönheti ma létét az Alcobaça kolostor. Az alapítás történetét a kolostor egyik helyiségében, a Királyok Termében található kék csempéből kirakott faliképek mesélik el.
Az UNESCO Világörökségi listán is szereplő kolostor történelmi és vallási jelentősége mellett megjelenésével is lenyűgöző hatást kelt. Az impozáns kolostor volt az első gótikus épület egész Portugáliában, és letisztult vonalú, mégis grandiózus épületei a mai napig képesek bámulatba ejteni a látogatókat.