A legismertebb filmek és kötelező olvasmányok helyszíneit bejáró sorozatunk következő részében a ködös, esős London utcáiba kalauzoljuk olvasóinkat. A pipázó, rosszul hegedülő, kokainista detektívet, a deduktív gondolkodás nagymesterét senkinek sem kell bemutatni, hiszen az egyik legismertebb fiktív figura. Sherlock Holmes kalandjainak elképzelt helyszíneit ma is lelkesen keresik fel a krimirajongók.
Arthur Conan Doyle 1887-ben publikálta legelső Holmes-történetét, A bíborvörös dolgozószobát. A nehezen kezelhető (vagy inkább kiálhatatlan) nyomozót egykori egyetemi professzoráról, Joseph Bellről mintázta.
1893-ban, Sherlock Holmes pályafutásának elején, Doyle úgy döntött, hogy megöli hősét, mert úgy érezte, hogy elveszi az időt a fontosabb dolgokról – nevezetesen, mást szeretett volna írni. Így történt, hogy a végső összecsapás során Holmes csak úgy tudott végezni az ördögi Moriarty professzorral, hogy magával rántotta a mélybe, a svájci Reichenbach-vízesésbe.
De az olvasók nem törődtek bele kedvencük elvesztésébe, és tiltakozó levelekkel bombázták a szerzőt, aki kénytelen volt fejet hajtani, és visszahozni Holmest. Méghozzá úgy, hogy A lakatlan ház című novellában kiderült, a vízesésnél csak a professzor halt meg, és Holmes hagyta, hogy őt is halottnak higgyék. A sikernek köszönhetően Doyle összesen 56 novellát és négy regényt írt a detektív kalandjairól.
A legendás házszám: 221B Baker Street
A Sherlock-történetek megjelenésének idejében a Baker Streeten még nem volt 221-es házszám – Doyle minden bizonnyal jócskán kiszúrt volna a lakókkal, ha az olvasók kíváncsiskodásának tette volna ki őket. Később azonban meghosszabbították az utcát, és 1932-ben az Abbey National Building Society (ma egyszerűen csak Abbey National) a Baker Street 219–229 alá költözött.
És mivel ekkor már könnyűszerrel meg lehetett találni Holmes lakhelyét, számtalan levelet kaptak Sherlock Holmesnak címezve - az emberek akkor sem voltak okosabbak, mint ma -, így a pénzintézetnek fel kellett venni valakit, akinek az volt a feladata, hogy egész álló nap válaszoljon a detektív felől érdeklődőknek.
A Sherlock Holmes Museum - jobb híján - néhány házzal odébb nyílt meg 1990-ben, és igencsak furán néz ki, hogy a múzeum otthonát adó épületre függesztettek ki egy emléktáblát, amely jelzi, hogy ott lakott Sherlock Holmes – pedig valójában ugye, a bank épületére illett volna az a tábla. 2005-ig, az Abbey National elköltözéséig folyt a vita, hogy melyikük használhatja hivatalosan a legendás házszámot.
Sherlock Holmes Museum
A múzeum a maga nemében egészen különleges, ugyanis nem Doyle életét, netán kéziratokat, a Holmes-novellák és regények korábbi kiadásait mutatja be, hanem úgy rendezték be a házat, mintha az ténylegesen a detektív viktoriánus otthona lenne. Azaz a fürdőszobától kezdve a hálószobán át megnézhetjük, milyen kulisszák között élhetett Holmes és Watson, no meg a minden hóbortot elviselő Mrs. Hudson; sőt, még a laboratóriumba is bekukkanthatunk, ahol a nagy nyomozó végezte obskúrus kísérleteit.
A múzeum december 25. kivételével 9.30-tól 18 óráig minden nap nyitva tart, a belépőjegyek felnőttek részére 15, 16 éven aluliaknak 10 font. A jegyeket csak helyben lehet megvásárolni, és zárás előtt fél órával engedik be a látogatókat.
St. Bartholomew's Hospital, ismertebb nevén Barts
A páros megismerkedésének történetét elmesélő A bíborvörös dolgozószoba című regényében Watson Nagy-Britannia legrégebbi, 1123-ban alapított kórházában találkozik először Holmes-szal, miután az orvos egyik barátja megemlíti neki, hogy a laborban dolgozó furcsa fickó lakótársat keres. A Bartsban egy táblácska meg is emlékezik erről a nevezetes találkozásról, ám a körházat önmagáért is érdemes megtekinteni.
Múzeum is helyet kapott ebben a fantasztikus intézetben, méghozzá kettő is: a St Bartholomew's Hospital Museum és a Barts Pathology Museum Az ezekben őrzött különleges gyűjtemény kiérdemelte, hogy a Bartsot a tíz legkülönösebb orvosi múzeum között emlegessék.
A St. Bartholomew's Hospital West Smithfieldben található – ha a kórházmúzeumba igyekszünk, a Giltsur Street felől, VIII. Henrik kapuján át közelíthetjük meg. A belépés ingyenes, de adományokat örömmel elfogadnak. Keddtől péntekig tart nyitva 10 és 16 óra között. Péntek délutánonként hét, illetve kedvezménnyel hat fontért vezetővel is körbe lehet járni a kórház épületegyüttesét.
Nyomozzon most ön Sherlock után egy vezetett túrán!
Számtalan útvonalat találunk az interneten, amelyek Sherlock Holmes nyomait követik London utcáin (pl. itt, itt és itt). Választhatunk szervezett programokat vezetővel, de magunk is a nyakunkba vehetjük a várost. Járhatunk a Doyle-történeteink nyomában, de a Sherlockot alakító Benedict Cumberbatch-féle BBC-sorozat forgatási helyszínei is igen népszerűek.
Sőt, hogy még izgalmasabb legyen, miért ne köthetnénk össze utunkat London másik közismert (és sajnos nem fiktív) figurájával, Hasfelmetsző Jackkel? Ez talán annyiban is kapcsolódik, hogy Doyle után, a végtelen számú folytatásban Holmes megoldotta a whitechapeli gyilkos rejtélyét, sőt, még H.G. Wells Doktor Moreau-jának szörnyszülötteivel is összeugrasztották.
Reichenbach-vízesés
Sherlock Holmes messze Londontól, a svájci Meiringen mellett, a Reichenbach-vízesésnél játszotta meg halálát, amikor összecsapott Moriarty professzorral. A város Bern kantonban található, és ki is használják ezt az ismertséget: lépten-nyomon Holmes-ba botolhatunk. Meiringen főutcáját átnevezték Baker Streetre, és a Sherlock Holmes Múzeumban Doyle személyes tárgyai, kéziratai mellett (itt is)
bekukkanthatunk a detektív korhűen berendezett szobájába.
A Rosenlaui-völgy folyóinak találkozásánál található vízeséshez sikló vezet, mintegy negyed órányi sétára van a várostól. És, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy itt zajlott Az utolsó eset című novella összecsapása, egy fehér csillag jelöli azt a pontot, ahol a történetben a szereplők a mélybe zuhantak.