Thomas Mann A varázshegy című regénye 1924-ben jelent meg. Novellának indult, amelynek alapélménye 1912-ből származik: Mann akkor látogatta meg a svájci Alpokban fekvő davosi szanatóriumban tüdőbeteg feleségét. A betegek sajátos hierarchiája és a külvilággal szembeni viszonyuk azonban még évekig foglalkoztatta a szerzőt, és 1914-től kezdve – az első világháború éveiben megszakítva művét – hét éven keresztül írta Hans Castorp történetét. A kisebb-nagyobb kihagyások és a koncepciónélküliség egy különös és különleges, a bizonytalanságra építő fejlődésregényt eredményezett, a 20. század egyik legfontosabb regényét.
A klasszikus értelemben vett történet mindössze annyi, hogy Hans Castorp, az „egyszerű, noha kellemes fiatalember" meglátogatja Joachim unokabátyját a davosi szanatóriumban, ám a három hétre tervezett látogatás végül hét egész évig tart, miután kiderül, hogy Castorp is beteg és kezelésre szorul. Az első világháború kitörésekor hagyja el a Varázshegyet.
Davos, a magaslati gyógyhely
Davos, Európa legmagasabban, a tengerszint fölött 1560 méterrel fekvő városa a svájci Alpokban, a Landwasser folyó völgyében, a Graubünden kantonban található. Már a középkor óta létezik, ám hírnevét a kiváló magaslati levegő miatt a 19. században alapított tüdőszanatóriumnak köszönheti. A tuberkolózisban szenvedő Robert Louis Stevenson is pihent itt, sőt, egy írói válságot követően a szanatórium nyugalmában fejezte be 1882-ben A kincses szigetet.
De például Sherlock Holmes és Challenger professzor atyja, Arthur Conan Doyle is írt egy cikket 1899-ben a davosi síparadicsomról. Az intézmény az 1950-es években bezárt, majd az épületet 1957-ben szállodává alakították, amely Waldhotel Davos néven ma is üzemel.
Davos állandó lakosainak száma mintegy tízezer fő, de a turizmusnak köszönhetően rengetegen érkeznek szerte a világból, és itt rendezik meg minden évben a Világgazdasági Fórum csúcstalálkozóját, amelyen befolyásos politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vesznek részt. Ma a Davos Closters néven emlegetett sírégió Svájc egyik legnagyobb üdülőközpontja, amelyben Klosters egykor önálló települése mára Davos külvárosává lett.
A város, ahol évszaktól függetlenül a szabadban sportolhat
Davos Svájc legnépszerűbb célpontja a téli sportok szerelmeseinek: hat helyen síelhetünk, a sípályák összhossza mintegy 320 kilométer, de kifejezetten a snowboardosok számára is találunk pályákat. Nyáron sem kell attól tartanunk, hogy ne fáraszthatnánk le magunkat a természetben: jól bejáratott ösvényeken kerékpározhatunk, túrázhatunk, hegyet mászhatunk, és a Davos melletti tó is kiváló lehetőséget nyújt a vízisportoknak.
A Stanley-kupa után a világ második legrégebbi jégkorong kupája a Davosban rendre karácsony és szilveszter közé eső Spengler-kupa, amelyet először 1923-ban rendeztek meg. Az esemény állandó helyszíne az 1979-ben épült, hétezer fő befogadására képes Valiant Arena (Eisstadion Davos).
Kirchner is itt kapott ihletett
Ernst-Ludwig Kirchner, a német expresszionista festészet neves alakja életének utolsó húsz évét Davosban töltötte. Drogfüggőségéből igyekezett kigyógyulni, amikor 1917-ben a városba költözött, és egy éven belül ismét tudott dolgozni: tájképeket és embereket festett. A Kirchnermuseum az 1980-as években nyílt, és a múzeum gyűjteménye Kirchner több mint 1400 festményét őrzi, továbbá gyerekkori rajzait, leveleit, és még azt a fegyvert is, amellyel 1938-ban szíven lőtte magát.
Nézzen be Európa legmagasabban fekvő sörfőzdéjébe!
Davostól jó negyedórányi buszozással juthatunk el a 190 lakosú Monstein falucskába. Itt találjuk a BierVisiont, amely weboldala szerint a főzde péntekenként délután négy órától este hétig ingyenesen látogatható, és természetesen sörkóstolásra is van lehetőség. Aki azonban komolyabban is megismerné a svájci sörfőzés rejtelmeit, azt húsz svájci frankért vezetik körbe a főzdében (a tizenötödik és a huszonötödik látogatónak nem kell fizetnie), és az árban a sörkóstolás is benne van.
Csoportokat 10-25 fő jelenlétével indítanak, és a program mintegy másfél óráig tart. A főzde boltjában a sörök mellett helyi csokoládét, sajtot és whiskey-t is lehet vásárolni. No és persze, érdemes magát a falucskát is felderíteni.
Üljön fel egy panorámavasútra!
A Glacier Express, azaz a Gleccser-expressz Svájc leghíresebb vasúti járata, amelyet a világ leglassabb expresszének is neveznek, ugyanis az egyébként is nehéz terep bizonyos részein fogaskerekű mozdony vontatja a szerelvényt. Zermattból indul, majd az Alpok hegyei között zakatolva a hét és fél órás, 290 kilométeres út alatt 291 hídon és 91 alagúton is áthalad, mielőtt St. Moritzba érkezne. Nyáron az expressz másik végállomása Davos Platz.
A vasúti kocsikat direkt úgy alakították ki, hogy minél teljesebb élményben legyen része az utasoknak, akik a vonat tetejére is jutó hatalmas ablakokon át csodálhatják az alpesi tájat. A jegyek a kocsiosztálynak megfelelően 152 és 268 svájci frankba kerülnek egy útra, továbbá az évszaknak megfelelően 23 és 43 svájci frank közötti foglalási díjat számítanak fel.
Davosban megáll Svájc másik nevezetes vonatjárata is, a Bernina Expressz, amely Churból indul, végállomása pedig az olaszországi Tirano. 55 alagúton és 196 hídon halad át, köztük a híres brusiói spirálviadukton, a vonal legmagasabb pontja pedig a tengerszint fölött 2253 méter. A vonatútra jegyek többféle variációban válthatók pl. ezen az oldalon keresztül.
Címlapfotó: Davos.ch.