A kortárs minimalista építész, a brit David Chipperfield által tervezett épületet pénteken adták át, és Angela Merkel német kancellár nyitotta meg, írja az MTI.

Az építkezést számos bírálat érte, mert a beruházás az eredetileg tervezett 71 millió euró helyett csaknem kétszer annyiba, 134 millió euróba (mintegy 43,6 milliárd forint) került. Ráadásul már hat évvel ezelőtt el kellett volna készülnie.

A James Simon Galéria több mint 4000 négyzetméteres kiállítóterülettel rendelkezik és egy előadóteremnek is otthont ad. Legfontosabb funkciója, hogy mostantól a szigeten található összes múzeum bejárataként szolgáljon, ezért sokan a párizsi Louvre előtti üvegpiramishoz hasonlítják. De vannak, akik az építési költségek emelkedése és az épület formája miatt a világ legdrágább ruhatárának is csúfolják, mások szerint az épület a Múzeumsziget 180 éves fejlődésének a záróköve.

A Neues Museumba vezető átjáróban egy tartóelem emlékeztet arra a raktárházra, aminek a helyén a James Simon Galéria felépült. A hatalmas faoszlop az építkezés egyik fő problémáját is jelképezi: a jégkorszakban jelentkezett kimosódás miatt a stabil alap megteremtése érdekében 1200 cölöpöt kellett búvároknak leverniük az iszapos berlini talajba.

A galéria kőtalapzata magasan a csatorna vonala fölé emelkedik. Közvetlenül a vízparton egy sor vékony oszlop uralja az épület megjelenését. Széles lépcsősor vezet a fénnyel elárasztott előcsarnokba, ahonnan a jegypénztárakhoz, a ruhatárakhoz, a kávézóhoz, a szuvenírbolthoz, a nagy auditóriumhoz és a kiállítóhelyhez vezet az út.

Az épületet James Simon zsidó származású német vállalkozóról és műgyűjtőről nevezték el, aki a XIX. század második felétől 1932-ben bekövetkezett haláláig mintegy 10 ezer műtárgyat adományozott a berlini múzeumoknak, és ezzel Németország egyik legnagyobb művészeti mecénása volt.

A Múzeumsziget a német főváros egyik legfőbb nevezetessége. Olyan világhírű művészeti emlékeket tekinthetünk meg itt, mint az az ókori mezopotámiai nagyváros, Babilon legjelentősebb építészeti emlékének számító világhírű Istár-kaput a Pergamon Múzeumban, vagy "a szépség istennőjét", 3400 éves Nofertiti-mellszobrot.