Ha valaki úgy jár Nantes-ban, hogy előtte fogalma sem volt róla, hogy Jules Verne a francia város szülötte, akkor is elég hamar le fog esni neki a tantusz. Nantes ugyanis roppant büszke egykori lakosára, és ennek számtalan módon tanújelét is adja. Többek között úgy is, hogy nem egyszerűen csak emlékszik a múltra, hanem élővé teszi Verne történeteit. És ez utóbbit vehetik szó szerint: az író rajongói itt lépegető gépelefántban utazhatnak, a gyerekek pedig olyan körhintába ülhetnek be, amelyen a szokványos pónikat és űrhajókat izgő-mozgó tengeri lények, például géppolipok helyettesítik.
A "Különleges utazások" Nantes-ból indultak
Nantes és Jules Verne alakja összefonódik, és ha valaki járt már a francia városban, az tudja, hogy itt az írónak bizony komoly kultusza van. A képlet egyszerű: Jules Gabriel Verne itt született 1928. február 8-án, majd itt töltötte gyermekkorát is. Regényei egészen fantasztikus sikereket hoztak neki, és szülővárosa több módon is kifejezi tiszteletét a Kétévi vakáció, a 80 nap alatt a Föld körül és a Dél csillaga szerzője előtt. Sőt, ami azt illeti, nem is érik be az egészen hagyományos módszerekkel. Van Nantes-ban természetesen egy nagyon jó Verne múzeum, de ezen a ponton azért egy kicsit tovább merészkedtek.
Verne fő műve kétségkívül a Különleges utazások című munkája, ami nem egy vagy két, hanem kapásból 54 regényből áll. Legizgalmasabb és legismertebb alkotásai kétségkívül ebbe a sorba tartoznak: holdutazásról, fantasztikus találmányokról szólnak, és a jövő képzeteivel vannak tele. Verne nem egy képzeletbeli szerkezete meg is valósult az évtizedek folyamán, ami pedig nem, azok nagy részét megalkották Nantes-ban, hogy bárki rácsodálkozhasson ennek az őrült zseninek a fantáziájára. Ami pedig nem jutott Verne eszébe, nos, azt kitalálták helyette. Épp most építik, és a látványtervek szerint nem kell szégyenkezniük a mester előtt. Mindjárt eláruljuk, hogy mi is ez a titokzatos találmány, de előtte haladjunk csak szépen sorban!
Nantes ♡ Jules Verne
A Verne kultusz számtalan módon megnyilvánul a városban. Kezdve azzal, hogy egy komplett túrát állítottak össze azokból a helyszínekből, ahol Verne egyáltalán csak megfordult, egészen odáig, hogy a városi könyvtár az író összes kéziratát digitalizálta, így a szövegek eredetiben is bárki számára elérhetőek.
A Verne-túra egyik legfontosabb állomása az író múzeuma, azaz a Musée Jules Verne, ami egy nagyon hangulatos, család- és gyerekbarát intézmény. Tipikusan olyan hely, ahol a képzelet szabadon szárnyalhat, és nagyon szépen beleillik azoknak a múzeumoknak a sorába, ahol a felnőttek újra gyereknek érzik magukat.
Nagyon szép kollekció van első kiadású Verne-könyvekből, és sokféle interaktív megoldás létezik, amely a felnőtteket és a gyerekeket ötletesen vonja be Verne varázslatos világába. Akár ismerjük a történeteket, akár nem, a múzeum kedvet csinál ahhoz, hogy még jobban elmerüljünk az író világában. A múzeum egyébként már önmagában is nagyon hangulatos: a hófehér, vörös téglasarkos épület csak úgy ragyog a napfényben, az meg külön bónusz, hogy szobáiból a Loire folyóra lehet rálátni. A helyet 1978-ban nyitották meg, az író születésének 150. évfordulója alkalmából.
Hallott már a gépelefántról? Itt van!
Abból is látszik, hogy mennyire tisztelik a városban az író munkáját, hogy nem csupán múzeumot és sétát szenteltek az emlékének, hanem élővé tették azt a világot, amit megálmodott. Verne könyveiben csak úgy nyüzsögnek a szokatlan gépek és találmányok, a Les Machines de L'ile pedig az a hely, ahol ezek a furcsa holmik mind életre kelnek.
Már önmagában az is különös hangulatot teremt, hogy ezeket a szerkezeteket mind fémből és fából építették fel, így egy kissé olyan érzése van az embernek, mintha egy Verne-könyv jellegzetes, metszett illusztrációi között sétálna.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy egy második múzeum épült, melyben vitrinben láthatók a tárgyak, hanem mozgó, tapintható alkotások veszik körül a látogatókat. A leghíresebb kétség kívül az a hatalmas gépelefánt, mely egyszerre ötven embert tud szállítani. Mozognak ezen kívül a hatalmas vízi teremtmények is, melyek egy több emelet magas, körhintaszerű építményben kaptak helyet, és külön helye van mindazoknak a gépeknek is, melyeket prototípusként használnak egy nagyszabású ötlet megvalósításához, vagyis a L'Arbre aux Hérons megépítéséhez.
Ugyanitt, a Galerie des Machines-ben nyomon követhetjük, hogy miként keltek életre a parkban található teremtmények, illetve, hogy milyen kreatív folyamat vezetett el az első vázlatoktól egészen addig, hogy a látogatók szeme előtt is megelevenedjenek az ötletek.
Valami ilyesmi történik, ha összeeresztik da Vinci és Verne ötleteit
A Les Machines de L'ile megálmodója valójában Verne volt, megalkotói viszont 21. századi rajongók, akik imádják a szürreális találmányokat. Legújabb projektjük semmiben sem marad el a nagy előd futurisztikus világától. A L'Arbre aux Hérons inspirálója egyértelműen és bevallottan Jules Verne, plusz adjuk ehhez hozzá Leonardo da Vinci merész vázlatait, és már meg is van a legújabb steampunk őrület.
A L'Arbre aux Hérons egy függőkert lesz, olyan, amilyet Babilon óta nem látott a világ.
Csaknem 50 méter lesz az átmérője, a magassága pedig 35 méter. Az alkotmányt a Loire mellett fogják felállítani, néhány méterre csupán attól a háztól, ahol Verne tizenéves korában lakott, ezzel is tisztelegve az író emléke előtt. Az alkotók 2007 óta dolgoznak a függőkerten, ami nem más, mint egy hatalmas, fára emlékeztető építmény. A fa tetején két hatalmas gépkócsag fog ülni, míg az ágakon szabadon lehet sétálni. A fa törzsében lépcsők vezetnek majd fel és ágaznak el a lombok között. A sétányok mellett, a többi ágon rengeteg zöldellő növény kap helyet, így valójában olyan lesz az egész szerkezet, mint egy függőleges kert és egy fémből készült kilátó szerelemgyereke.
Bár így megfogalmazva talán nem kelt igazán tetszést az ötlet, a kivitelezés valóban lenyűgöző munkát ígér: merészséget és bizarrságot egyszerre. Egy olyan szokatlan dolog lesz, amelynek létrejöttét a praktikusságot kedvelők majd bizonyára megkérdőjelezik. Vagyis pontosan olyan, amit Jules Verne imádna, ha tinédzser korában ezt a fát látná a háza mellett állni.