Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye egy szerelmeslevél Itáliának. Saját útijegyzeteit használta fel a történet megírásához, így a regény tényleg a pillanat benyomásait rögzíti, azt a csodát, amit szerző és elbeszélő érzett, amikor bebarangolta Olaszországot. Sorozatunkban a sokak által ismert könyvek, egykori kötelező olvasmányok fiktív vagy valós helyszíneire kalauzoljuk el olvasóinkat. Ezúttal az Utas és holdvilág lapjaihoz csábítjuk vissza olvasóinkat.
1937-ben jelent meg Szerb Antal egyik legnépszerűbb, számos nyelvre lefordított regénye, az Utas és holdvilág, és talán nem túlzás azt állítani, hogy kisebbfajta kultusz alakult ki körülötte. A szerző Spanyolországba szeretett volna utazni 1936-ban, ám a polgárháború miatt Olaszországot választotta.
Útjáról naplót vezetett, amit A harmadik torony címmel adtak ki, amelynek számos részlete visszaköszön az Utas és holdvilág lapjain. Ekkoriban egy történelmi regényen dolgozott, de Itália nem hagyta nyugodni, így helyette nekiállt Mihály és az Ulpius testvérek történetének.
A regény egy különös utazásról szól – utazás a nosztalgiával hintett emlékek közé, és utazás Olaszországon át. Praktikusan mi sem jellemzi jobban a kultuszát, mint, hogy rendszeresen szerveznek Utas és holdvilág-utazásokat, amelyek során végigjárják a regény helyszíneit, sőt, 2007-ben egy azonos című fotóalbum is megjelent, amelyben Gyurcsek András és Mészáros László végigfotózták a szereplők útvonalát, és a képeket a regényből, illetve az említett útinaplóból vett szövegrészletekkel párosították.
Sajnos arra nincs elég helyünk, hogy a regény minden helyszínét végigvegyük, ezért kiválogattunk közülük néhányat.
Ravennai mozaikok
Ravenna történelmi arculatát a Római Birodalom, a népvándorlás második hullámában betört gótok és a Bizánci Birodalom formálta, volt fővárosa a Nyugatrómai Birodalomnak és a Bizánchoz tartozó Ravennai Exarhátusnak is. A város a mozaikművészet fellegvára volt, és mivel a történelem viharai jobbára elkerülték, sehol másutt a világon nem maradt fent annyi ép mozaik, mint Ravennában, pedig a legrégebbiek 1500 évesek! Túlzás nélkül állítható: az egész várost csodás mozaikok borítják, még az óvárosi utcanévtáblákat is – és természetesen a szuvenírárusok is a mozaikok bűvöletében kínálják portékáikat.
Az óvárosban lévő ókeresztény épületeket egy általános belépőjegy-tömbbel látogathatjuk végig, amihez térképet is kapunk, az útvonal feltüntetésével. A különböző történelmi és kulturális korszakok mozaikművészete kitűnően végigkövethető egyes épületek díszítésében – a következőket feltétlenül érdemes megnézni: Galla Placidia mauzóleuma (Mausoleo di Galla Plazidia), az Ortodox keresztelőkápolna (Battistero Neoniano), a Sant'Apollinare Nuovo-bazilika, a San Vitale-templom és a Sant'Apollinare di Classe templom. De Dante mauzóleuma is Ravennában található!
Gubbio
Az Assisi Szent Ferenchez köthető egyik legismertebb legenda a gubbiói farkas története. A legenda szerint az umbriai várost egy megtermett, vérszomjas farkas tartotta rettegésben, olyannyira, hogy a lakók már ki sem mertek lépni a házukból. Amikor Szent Ferenc arra vándorolt, szembetalálkozott a fenevaddal. Az állat már épp nekitámadt volna, amikor Ferenc keresztet rajzolt a levegőbe, és Krisztus nevében megparancsolta neki, hogy ne bántson senkit – és „farkas testvéremnek" szólította. A farkas menten megszelídült, és onnantól nem bántott senkit, sőt, barátságosan viselkedett. A városiak etették, majd később öregen, végelgyengülésben pusztult el.
Gubbio középkori házainál egy nagyon érdekes dolgot figyelhetünk meg, és erről Szerb is ír a regényben. A Via dei Consoli házainak ugyanis két kapuja van, ám az egyik, a keskenyebbik be van falazva – az az úgynevezett halottak kapuja, amit csak akkor bontanak ki, amikor az elhunyt koporsóját kiviszik a házból, majd ismét befalazzák, hogy a halott ne mehessen vissza. Ezek az ajtók magasabban vannak a járda szintjénél, hogy kényelmesen emelhessék át rajtuk a koporsót.
Aki pedig netán rajong a Don Matteóért, ismerősként köszöntheti Gubbio utcáit, ugyanis Terence Hill sorozatának első nyolc évadának külső jeleneteit a városban forgatták.
Assisi
A Monte Subasio oldalában fekvő városka katolikus zarándokhely, ugyanis itt született Assisi Szent Ferenc a ferencesek, és Szent Klára a klarissza rend alapítója. Már messziről látszik a város fölé magasodó, várszerű ferences kolostor és a gótikus Assisi Szent Ferenc-bazilika (Basilica di San Francesco), aminek kriptájában, kőkoporsóban nyugszik Szent Ferenc.
A bazilikát 800 éves szent erdő övezi, ahol a 13. században Szent Ferenc imádkozott, továbbá az 1200 körül épített bencés kolostor is ott áll, amit a közelmúltban állítottak helyre. A város további fontosabb kegyhelyei: a Chiesa Nuova, ahol Szent Ferenc szülőháza állt, a San Rufino-dóm, ahol valószínűleg először tartott prédikációt, a Santa Maria Maggiore-templom, ahol megkeresztelték, és a Basilica di Santa Chiara, ahol Szent Klára nyugszik. Persze nem úszhatjuk meg a tolakodó keresztény giccseket árusító üzleteket sem.
Siena
Toszkánában, Firenzétől 70 kilométernyire, három összefüggő dombon fekszik Európa egyik legszebb gótikus városa, amit a hagyomány szerint Senus és Aschius, Remus fiai alapították, miután apjuk megölése miatt el kellett hagyniuk Rómát. A város történelme során megőrizte erősen középkorias állapotát és hangulatát, mert a 15. században Cosimo de' Medici úgy akarta megnövelni a rivális Firenze gazdasági hatalmát, hogy megtiltotta a sienaiaknak a kereskedést. Ennek köszönhetően gyakorlatilag nem tudott tovább fejlődni a város.
A 13. században épült sienai Dóm, más néven a Mennybement Szűz Mária katedrálisa (Cattedrale di Santa Maria Assunta) az itáliai gótika csúcsteljesítménye. A Dómmal szemközt áll a világ egyik legrégebbi kórházépülete, a Santa Maria della Scala, amiben több múzeum is helyet kapott, és a városban áll a világ legrégebbi bankja is, az 1472-ben alapított Banca Monte degli Paschi.
Évente kétszer rendezik meg a Piazza del Campón a Paliót, a középkori eredetű, rendkívül látványos, kosztümös lovasversenyt, július 2-án Siena védőszentje, a Provenzanói Madonna, és augusztus 16-án, Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére.