Olaszország: narancs csata és disznóvéres fánk

Nem hiába jut sokunknak eszébe egyből Olaszország, ha karneválról van szó. A velencei forgatag az egyik legnagyobb és leghíresebb februári esemény Európában, amely idén már javában tart, és február 9-én ér véget. A több évszázados hagyományokra épülő mulatságra ma milliók érkeznek szinte a világ minden pontjáról, hogy színes ruhákba, díszes álarcok mögé bújva sétáljanak az utcákon, vagy gondolázzanak a csatornákon. Itáliában egyébként nemcsak itt, hanem például Viareggióban (február 7-14.) is karneváloznak az emberek, akik ezeken a napokon hírességeket kifigurázó maszkokat és jelmezeket öltenek magukra.

Milánótól nyugatra, Ivrea (február 4-9.) városában pedig farsangkor dúl a Narancsok harca, amikor az egymással szemben álló felek különféle gyümölcsökkel dobálják egymást. A legenda szerint ez a „csata" valóban megesett a középkorban. Ám nem csak a szép és vicces ruhákról, meg a gyümölcsdobálásról szól az olasz farsang. Nagy szerepe van a lakomázásnak is. Az egyik jellegzetes ételük ilyenkor a szicíliai fahéjas fánk (chiacchiere), amelyet régen friss disznóvérrel ízesítettek. Mára szerencsére ezt a szokást elfeledték a cukrászok, helyette csokiöntetet használnak. De az olasz szokásokról, kultúráról és hagyományokról többet is megtudhat a Budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Németország: a herceg kiengedi a karnevál szellemét

A kimért, precíz németek szinte kibújnak a bőrükből a farsangi időszakban. Különösen Kölnben, ahol egy héten át tart a karneváli hangulat. Az esemény első napja a Nők farsangja, amikor csak a hölgyek húznak jelmezt, és egész nap abban parádéznak. Közben megválasztják a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy női maskarába bújt férfi) és egy földművest. A herceg jelképesen átveszi a polgármestertől a kulcsot, és ezzel megnyitja a mulatozás kapuját, vagyis ezután mindenhol folyik a dínomdánom. A február 4-től 10-ig tartó forgatag fénypontja pedig az a Rózsák hétfője, amikor közel egymillió ember kíséri végig a farsangi felvonulást az utcákon és tereken, miközben a felvonuló zenekarok, táncosok, művészek cukrokat és csokikat dobálnak a nézelődőknek. Ha szeretne még jobban elmélyülni a németek szokásaiban, látogasson el a Goethe Intézetbe.

Franciaország: virágkarnevál a Riviérán

Február második felében már nyílnak a mimózák a francia tengerpart mentén, a télnek ekkor már alig van nyoma itt. Nizzában azonban biztosra akarnak menni, így megtartják a télűző farsangi forgatagot (február 13-28.), amelynek egyik fénypontja a virágkarnevál. A hatalmas, virágokkal (mimózákkal, gerberákkal, liliomokkal) feldíszített kocsik a napfényes tengerparti Promenade des Anglais sétányon vonulnak fel nagy csinnadratta közepette. A karneválon emellett óriás színes papírmasé figurák, zenekarok, táncosok, utcaművészek masíroznak, óriási a buli ezen a két héten Nizzában. A parti éjjel-nappal tart, a kocsikat sötétedéskor kivilágítják, aminek köszönhetően a város színes fényáradatban úszik.

Aki itthon marad, de vágyik a francia hangulatra, az látogasson el a Budapesti Francia Intézetbe, ahol mindig akad egy filmvetítés, kiállítás vagy előadás a francia kultúra világából. Sőt, ha mi szeretnénk ott rendezvényt tartani, arra is van lehetőség, a 220 fős termet ki lehet bérelni. A terem profi audiotechnikával felszerelt, így saját előadást, prezentációt is szervezhetünk ott.

Skandinávia: a legszolidabb farsang

Európa északi népei kissé visszafogottan búcsúztatják a telet. Náluk nincs nagy karnevál és felvonulás, helyette viszont ott van a semlor (svéd sütemény). Ez egy őrölt kardamommal ízesített, élesztős tésztából készült péksütemény, melynek tetejét levágják, a két részt mandulakrémmel és tejszínhabbal töltik meg, majd ezzel ragasztják össze. Állítólag mindenki ezt a finomságot várja január óta, és amint elkezdik árulni, kígyózó sorokban állnak az emberek a cukrászdákban, hogy hozzájussanak az édességhez.

Skandináviában inkább a gyerekekről szól a farsang, akik – akárcsak nálunk – jelmezbe bújnak ezeken a napokon. Van viszont egy érdekes játék náluk, amiről Török Bernadett, a Skandináv Ház Alapítvány munkatársa mesélt nekünk. „Az egyik legnépszerűbb és legérdekesebb egy dán slå katten af tønden, vagyis "üssük ki a macskát a hordóból" nevű játék. Ennek lényege, hogy cukorkát és narancsot töltenek egy hordóba, amit egy faütővel kell a gyerekeknek püfölniük egyesével, amíg el nem törik a hordó. Az lesz az úgynevezett macskakirálynő vagy macskakirály, akinél kiömlenek a hordóban lévő finomságok."
A Skandináv Ház maga is szervez farsangi mulatságot Budapesten, amire 3 és 12 éves kor közötti gyerekeket várnak, akiket majd játékos formában vonnak be a skandináv hagyományokba.

Spanyolország: már majdnem Rió!

A riói karnevál méretével, hangzavarával és színpompájával vetekszik az andalúziai Cádizban (február 4-14.) és a Tenerifén (február 3-14.) tartott farsangi felvonulás. A gyönyörű és hatalmas díszletek, a csodás ruhákba öltözött táncosok, a vidám zenészek és utcaművészek igazi brazil hangulatot varázsolnak a spanyol vidékekre. Cádizban azonban a zene és tánc mellett fontos szerepet kap a színház világa is. A karnevál ideje alatt ugyanis a Falla színházban zajlik az énekesek és együttesek, valamint a humoristák versenye. És persze a nagy bulizásban nem szabad megfeledkezni az isteni spanyol sonkákról, sajtokról, a különféle tapasokról, valamint a zamatos borokról, no meg a sangriáról sem.

Ha kedvet kapott egy kis spanyol életérzéshez, ám nem tud most elutazni, akkor ugorjon be a budapesti Cervantes Intézetbe, ahol többek között filmekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal várják az érdeklődőket.