A Kárpát-medence szinte valamennyi tájegységéből érkeznek méhészek a találkozóra - mondták el a szervezők szerdán sajtótájékoztatón, írja az MTI.

Czémán László, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesületének elnöke kiemelte: a méhészek mindent elkövetnek, hogy a magyar, jó minőségű méz beépülhessen az emberek természetes étrendjébe. Ennek viszont fontos feltétele, hogy a lakosság megismerje a jó minőségű termelői mézet.

A kétnapos fesztivál pontosan ezt a célt szolgálja: az emberek megkóstolhatják a különböző tájegységek jellegzetes mézeit, az őstermelőktől "hamisítatlan" termékeket vásárolhatnak. A Söjtörön 22 éve működő méhész egyesület és a 2005-ben létrejött Ambrosia Mézlovagrend alapításától kezdve fontos feladatának tartja a mézfogyasztás népszerűsítését, a méz jótékony hatásának megismertetését.

A magyar méz a világ össztermésének 5 százalékát adja, minősége és mennyisége világviszonylatban is kiemelkedő, a magyar akácot és az akácmézet pedig hungarikumként jegyzik.

A mézhamisításról, mézkeverésről szólva az egyesület elnöke arról beszélt, hogy 70 ezer tonna kínai méz árasztja el Európát, ez a termék "minden kiskereskedelmi forgalomban kapható kevert mézben megjelenik". Már léteznek olyan technológiák is, amelyek lehetővé teszik, hogy a "természetes mézhez megtévesztésig hasonló terméket tudjanak előállítani".

Aki viszont "jártas a mézfogyasztásban", nem keverheti össze a kettőt: a mesterségeset és a természeteset össze sem lehet hasonlítani - jegyezte meg. A gasztronómiai fesztivál arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakosság az európai országokhoz képest elmaradt a mézfogyasztásban - mondta Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere.

Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mézfogyasztás emelkedő tendenciát mutat: míg 2010-ben a magyar polgárok átlagosan 30 dekagramm mézet fogyasztottak évente, 2015-re 70 dekagrammra nőtt az éves mennyiség.

Az elképzelések szerint az átlagos mézfogyasztás néhány esztendő múlva meghaladhatja az évi egy kilogrammot is.