A látogatók megismerhetik a pécsi világörökségi helyszínek elmúlt másfél évtizedének legfontosabb eseményeit, eredményeit. A kreatív örökségműhelyekben megelevenednek az egykori Valeria tartomány székhelye, Sopianae mindennapjai, és a múltba reppentő forralt boros pillanatok során a föld felett és alatt, az ókortól a középkorig tartó izgalmas időutazást tartunk - tájékoztatta a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. az MTI-t.

A társaság közleménye szerint Závada Péter költő és Ratkóczi Huba tart zenés slam poetry estet, amelyen "a slammelő szemszögéből tárul fel az élet és halál körforgása". A látnivalókra és a programokra érvényes belépők kedvezményes, ötszáz forintos áron válthatók meg - tette hozzá az örökségkezelő.

Pécs hatodik magyarországi és egyetlen hazai kultúrtörténeti kategóriájú helyszínként 2000. november 27-én került fel az UNESCO világörökségi listájára. A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és annak festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.

A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereiket bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítették, ami tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket.

A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott, és az újonnan feltárt emlékeket egyetlen épületkomplexum, a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogató Központ fogja össze. A nagyrészt helyreállított, ezért látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát.

Az érdeklődők a falképeken keresztül nemcsak a késő római kori kereszténység eszmeiségéhez kerülhetnek közel, hanem láthatják azt is, hogy az új vallás nem sokkal elterjedése után milyen páratlan művészeti alkotásokat inspirált. A pécsi freskók a korai keresztény provinciális művészet itáliai mintaképek alapján készült hiteles alkotásai, amelyek egyszerre tükrözik a kor egyetemes gondolatvilágát és tartalmaznak helyi, egyedi elemeket is. Az ókereszténység legáltalánosabban használt szimbóluma, a Krisztus monogram kedvelt díszítőelem a sopianaei sírkamrákban.

A falfestményeken emellett olyan bibliai jelenetek elevenednek meg, mint a bűnbeesés, az oroszlánok vermébe dobott Dániel próféta, Szűz Mária és a gyermek Jézus, Jónás és a tüzes kemencébe vetett ifjak történetei. A pécsi ókeresztény freskókra jellemző a gazdag növényi és állati ornamentika: a képeken a galambok, a pávák, a kancsó és a pohár, de a paradicsomkertet szimbolizáló geometrikus díszítések is megtalálhatóak.

Az örökségkezelő adatai szerint a pécsi belvárosban található ókeresztény sírokat és sírkamrákat évente 40-60 ezren keresik fel. Az érdeklődők a Cella Septichora Látogatóközpontban a történelmi emlékek megtekintése mellett rendszeresen nézhetnek meg időszaki kiállításokat és vehetnek részt szórakoztató-ismeretterjesztő programokon.

Az ókeresztény emlékhelyek az Értékes Pécs elnevezésű projekt keretében megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően idén májustól minden eddiginél modernebb, a 21. századi igényeket kielégítő technikai eszközök segítségével ismerhetők meg.