Magyarország termálvizekben való gazdagsága világviszonylatban is jelentős, nem véletlen, hogy a fürdőkultúrájukról híres törökök annyira szerettek itt. A 150 évig tartó török hódoltság idején állítólag 75 törökfürdőt építettek fel az ország területén. Ebből mára mindössze 5 maradt meg, ami fürdőzésre is alkalmas, bár ezek közül jelenleg csak három üzemel.

A 16. századi törökök egy kissé másként tekintettek a fürdőzésre, mint egy átlagos budapesti teszi ma. A fürdésnek, tisztálkodásnak rituális jelentőséget tulajdonítottak. Az iszlám az imádkozás előtt kötelezően előírja a rituális mosakodást, valamint bizonyos események után a test teljes megtisztítását. A Wikipedia szócikke szerint a fürdők már építészeti kialakításukban is kifejezték vallási jelentőségüket: szimbolikusan az univerzum leképezései, a fürdő maga pedig a paradicsomot jelképezi. A Magyarországon megmaradt török kori fürdők legtöbbje Budapesten található, egy pedig Egerben működik, ezeket vesszük most sorra.

Király Fürdő

Budán, a II. kerületben lévő Király fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül.

Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Sajnos jelenleg a fürdő eléggé lepusztult állapotban van, fel kellene újítani, de a koronavírus gátat szabott a terveknek. 2020 nyarán lehetett utoljára olvasni arról, hogy a tervezett felújításokat elhalasztják a járvány miatt, és a fürdő bizonytalan ideig zárva tart.

Rudas Fürdő

Csillagászati árakon bár (a felnőtt belépő hétvégén 12 200 Ft), de a megszokott módon látogatható a Döbrentei térnél lévő Rudas-fürdő. A kutatások szerint már a 13. században állt itt egy fürdő, amelyet Ali budai pasa 1556-ban, majd Szokollu Musztafa átépíttetett. Akkoriban Zöldoszlopos fürdőnek nevezék, mert a fürdőmedencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt.

Egy 17. században élt oszmán-török világutazó így írt a fürdőről: "E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indigókék törülközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket..."

Egri török fürdő

Szintén látogatható állapotban van az egri Török Fürdő, melynek nyolcszögletű medencéje még 1610 és 1617 között, a török hódoltság idején épült, és így a medencetér legrégebbi része. A fürdő többi részét az évszázadok alatt fokozatosan építették hozzá az eredeti török építményhez.

Kupoláját 1980-ban újították fel, melyet körülbelül 200 000 darab aranyozott mozaikkal burkoltak. Ez a fürdő kissé jobban kíméli a pénztárcánkat, mint a Rudas, a legdrágább wellnessbelépő 2500 Ft.

Irgalmasok Veli Bej Fürdője

A török időkből maradt ránk a feltehetően feltehetően Szokoli Musztafa által építtetett Veli Bej fürdője, amely a korszak legjelentősebb törökfürdője lehetett. Egy 17. századi angol utazó a legszebbnek találta Budapest fürdői közül: „Fürdők is akadnak szép számmal, több alkalommal meg is fürödtem bennük. Legszebbnek Veli bej fürdőjét találtam, amely szép külsejét nagy részben Szolimának köszönheti. Mind a négy sarkán kupola, közepén pedig egy lenyűgöző szép ötödik, melyet tizenkét magas oszlop tart. (...)"

Ma a hagyományos törökfürdő-rész 5 medencéből áll: a nyolcszögletű, 36-38 fokos központi medencéből és e körül négy, önálló fürdőfülkében további négy, különböző hőfokú kis medencéből. A fürdő látogatható, a teljes árú jegy 5000 forintba kerül. 

Rác fürdő

Budapest I. kerületében, a Tabánban található a Rác Fürdő, amelynek nyolcszögletű kupolacsarnoka a 16. századból, a török hódoltság idejéből származik; állítólag akkoriban a kisebb fürdők közé tartozott. Azonban írásos dokumentumok bizonyítják, hogy már a törökök előtt, Zsigmond király idején is állt itt egy fürdő. Mai nevét a környékre települt szerbekről, rácokról kapta, német elnevezése Raitzenbad volt.

A török hódoltság idején a Gellérthegy és a Duna vonalában húzódó törésvonal mentén fakadó gyógyhatású hőforrásokra épült eredeti ingatlant 1864 és 1870 között Ybl Miklós tervei alapján alakították át romantikus, historizáló stílusban. A fürdő már hosszabb ideje zárva tart. Utoljára októberben írtunk arról,  hogy egy hivatalos döntés értelmében hamarosan megkezdődik a budai műemléki épület rekonstrukciója és felújítása, így 2025-ben újra kinyithat.

Forrás: Travelo.hu, Wikipedia