A kristálytiszta vizű természetes fürdőzőhelyek mindig csodálatosak, de semmi sem fogható Mexikó rejtett, földalatti víznyelőihez, melyeken keresztül a maják az istenekkel kommunikáltak. Az úgynevezett cenoték föld alatti üregeiben türkizkék, ásványi anyagokban gazdag víz gyűlt össze, függőleges falaikat trópusi erdők buja növényzete keretezi. Hasonló víznyelők persze a világ más helyein is megtalálhatók, de a legtöbb a Yucatán-félszigeten keletkezett, és itt vannak talán a legszebbek is.
A cenoték természetes képződmények, amelyek a mészkő beeomlásával jöttek létre, feltárva a felszín alatti vizek titkos világát. A maják nagy tiszteletben tartották ezeket a víznyelőket, mert száraz időben vízlelőhelyet jelentettek; a cenote név valójában "szent kutat" jelent.
A maják falvaikat ezen spirituális kutak köré építették, és olyan kapuként tekintettek ezekre, amelyeken kereszült kapcsolatba léphetnek isteneikkel. Hogy miért tartották ekkora tiszteletben ezeket a víznyelőket, az még ma is látható a turisták által készített csodálatosnál csodálatosabb fotókon.
A kétszemű víznyelő a maja romvárosnál, Tulumnál
A cenoték száma a Yucatán-félszigeten 7-8 ezer közé tehető, az egyik leghíresebb ezek közül a Tulum maja romváros mellett lévő Sistema Dos Ojos. Az elnevezés "két szemet" jelent, mert a víznyelő két medencéből áll: az egyik kék és átlátszó vizű, a másik pedig sötét és barlangszerű.
Mindkettő kedvelt a fürdőzők körében, de a legtöbb figyelmet mégis a fekete "szem" kapja, mert itt gyakorlatilag fénymentesen lehet merülni. A víznyelő közelében búvárfelszerelés és zseblámpa is bérelhető, amely éppen annyi fényt ad, hogy láthatóak legyenek a cseppkövek.
A cenote, amibe 14 méter magasról ugorhatunk bele
Az Ik Kil nevű víznyelő a világörökség részét képező Chichén Itzá romváros közelében található. A csaknem függőleges falú cenote mélysége mintegy 40 méter, de a benne levő víz felszíne 26 méter mélyen van. Nyílása majdnem tökéletesen kerek, átmérője 60 méteres. Falán dús növényzet burjánzik, föntről kis vízesések ömlenek a lenti tóba.
A vízben apró harcsafélék élnek, a víznyelő körüli erdőkben pedig a változatos trópusi élővilág a jellemző. Egy kiépített lépcsőn lehet lemenni a víztükörhöz, és ha valaki föntről szeretne leugrani, akkor ezen lehet visszamenni.
A vízililiomokkal benőtt Xlakah Cenote
Az ókori maja romvárosnál lévő Dzibilchaltún kristálytiszta vizének felszínén liliomok úsznak. Ez az egyik legnagyobb és legmélyebb víznyelő, amit eddig a Yucatán-félszigeten találtak. De emiatt nem kell aggódni, mert az a rész, ahol úszni lehet, csak 1-2 méter mély.
Ezen a területen a maja régészeti lelőhely talaja alatt mintegy három méterrel már víz van, ezért az erre lakók kutakat is tudtak ásni, így a természetes üregek mellett mesterségesen kialakított medencék is láthatók.
Forrás: Lonely Planet, Wikipedia
Címlapkép: EmilianDanaila/Pixabay