Az egészség világnapját azért ünnepeljük április 7-én, mert ezen a napon alakult meg 1948-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A világnapot először 1949. július 22-én rendezték meg, majd a dátumot módosították április 7-re, azóta is ezt a napot ünnepeljük világszerte, minden évben felhívva a figyelmet az aktuális egészségügyi helyzetekre és fókusztémákra. Az idei világnap mottója a következő: „Building a fairer, healthier world", avagy Egy igazságosabb, egészségesebb világ építése. 

Mit jelent egészségesnek lenni, és mi befolyásolja azt?

Az egészség meghatározására több leírás is létezik, és bár a WHO definícióit tartjuk mérvadónak, ezekből is több létezik, amelyek időben egymás után születtek. Az első meghatározás szerint az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, a szociális, a pszichológiai és az élettani rendszer folyamatosan változó kölcsönhatásának pozitív eredménye. Ezt bővíti ki a következő definíció, amely szerint az egészség annak a foka, amennyire az egyének és közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére, szükségleteik kielégítésére, valamint képesek megbirkózni a környezet kihívásaival, és megfelelő egyensúlyt kialakítani.

Látható, hogy az egészség összetett fogalom, amelyet különböző tényezők befolyásolnak. Ide tartozik az életmód (43%), a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%), valamint az egészségügyi ellátás (11%) és az ahhoz való hozzáférés. A legnagyobb hatással az életmódunkra lehetünk, amibe többek között a mindennapi táplálkozásunk, a fizikai aktivitásunk, az alvásunk mennyisége és minősége is beletartozik, ahogy az is, hogy vannak-e káros szokásaink (pl. dohányzás, gyakori alkoholfogyasztás, drogfogyasztás).

Mindezek mellett úgy is védhetjük az egészségünket, ha időben felismerjük a problémákat. Ezek részben könnyen észlelhetők, sok esetben azonban nem. Utóbbi helyzetekre nyújtanak megoldást a különböző, prevenciós célú szűrővizsgálatok.

Nem lehet eleget mondani: a megelőzés fontos!

A betegségeket egyszerűbb megelőzni, mint kezelni és gyógyítani. Ezt az alapvetést a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány is jócskán alátámasztotta. Mert bár kellemetlen, kényelmetlen lehet néhány, a megelőzést célzó védekezési mód (maszk, kézfertőtlenítés, gyakoribb kézmosás, távolságtartás), még mindig jobban megéri ezekre figyelni, mint az egyénenként változó mértékű tünetekkel megküzdeni, és a lehetséges hosszútávú szövődményekkel együtt élni.

A pandémia hatására a krónikus betegségekre is nagyobb figyelem irányult. Ezek többsége a megfelelő életmóddal és a célzott szűrővizsgálatokkal megelőzhető vagy időben észlelve hamar kezelésbe vehető, ami által a súlyosbodás elkerülhető, és a normálistól eltérő állapot akár vissza is fordítható. A továbbiakban ezekre térek át.

Bár napjainkban az egészségügyi ellátáshoz és így a szűrővizsgálatokhoz jutás is átalakult a pandémiás helyzet miatt, és vagy sokat kell várni, vagy magán útra terelődik a dolog, mégis fontos, hogy bizonyos szűrésekről most se mondjunk le. Természetesen vannak olyan vizsgálatok, amiket egy kicsit eltolhatunk időben, a járványügyi helyzetre való tekintettel, de azért teljesen ne feledkezzünk meg ezekről sem! Már csak azért sem, hogy amikor már szabadabb lesz újra az életünk, akkor vírustól függetlenül is egészségesen indulhassunk útnak akár itthon, akár a nagyvilágban.

Szűrővizsgálati lista

Az egyes szűrővizsgálatokról tudni kell, hogy kortól, nemtől és egészségi állapottól függően más és más javasolt egyénileg, ezért az alábbi gyűjtés általános jellegű.

Évente javasolt vizsgálatok:

• Fogászati szűrés – Akár félévente is, hogy a pici elváltozások még időben és fájdalommentesen kezelhetők legyenek. Ennek része lehet a szájüreg orvosi vizsgálata a szájüregi rákok kiszűrése céljából.
• Vérnyomásmérés – Bár az orvosi rendelőben a vizsgálat okozta enyhe stressz miatt magasabb értékek születhetnek, jó, ha időnként akár otthon is megmérjük, és három mérés eredményeit átlagoljuk.
• Panasz nélkül is érdemes évente, kétévente egy teljes laborvizsgálatot elvégeztetni (kis rutin, nagy rutin) vizeletvizsgálattal együtt, hogy időben kiszűrhető legyen például a változás az éhgyomri vércukor, a koleszterin és egyéb főbb paraméterek esetében. Az időben megkezdett életmódváltással elodázható akár a gyógyszerszedés is!
• A szív- és érrendszeri betegségek sajnos a halálozási statisztika élén szerepelnek hazánkban, ezért 40 éves kor felett évente javasolt szívultrahangon és terheléses-EKG vizsgálaton részt venni. Amennyiben sportolni kezdünk vagy növeljük az edzések intenzitását, ez még fontosabb.
• A 40-50 éves kor felett javasolt vastagbélrák szűrése még nem annyira elterjedt, de fájdalommentesen, a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatásával is elvégezhető. Emellett a végbél ujjal történő vagy endoszkópos vizsgálata is fontos szűrőmódszer lehet, elsősorban akkor, ha a családban halmozottan fordul elő vastagbélrák vagy más, polyposis szindróma. Ezek a módszerek sokak számára félelmetesnek tűnhetnek, pedig inkább érdemes ezt átélni, mint később a rák diagnózisával szembesülni.

Kétévente javasolt vizsgálatok:

• Bőrgyógyászati szűrés, anyajegyvizsgálat – Ez nem csak azoknak javasolt, akiknek sok és nagyobb anyajegyei vannak. A napsugárzás káros hatásai ugyanis mindenkit érintenek, pláne ha nem gondoskodnak a bőr védelméről, vagy a déli órákban sok időt töltenek a napon. A bőrrák előfordulása gyakoribb, és a kimenetele is rosszabb, mint azt sokan gondolják.
• Szemészeti vizsgálat – Különösen javasolt, ha sok időt töltünk a monitorra tapadó tekintettel, vagy ha a családban előfordult a zöldhályog. Munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként évente is indokolt lehet.
• A tüdőszűrés az egészségügyi dolgozóknak indokolt évente, a lakosság többi részének kétévente javasolt részt vennie ezen a vizsgálaton.
• A csontsűrűség vizsgálaton való részvétel szintén kb. kétévente javasolt, de az általános állapottól és rizikófaktoroktól függően akár gyakrabban is. Az időben észlelt csontritkulás folyamata a megfelelő kezelés mellett lassítható, és ezáltal az ebből eredő balesetek, esések kockázata is csökkenthető.

Vizsgálatok nőknek

A nőgyógyászati szűrővizsgálat a 18 év feletti hölgyek részére panaszmentes esetben is évente javasolt, amelynek része a méhnyakrákszűrés, illetve az emlők orvosi vizsgálata. Harminctól 45 éves korig háromévente, 45 és 65 év között kétévente, 50 éves kor felett pedig évente javasolt az emlők mammográfiás vizsgálata is (adott esetben ez végezhető UH-vizsgálat keretében is).

Minél idősebb valaki, vagy ha már voltak rosszabb eredményei, akkor gyakrabban érdemes ezekre elmenni, behívó nélkül is, a szakorvos által javasolt időközönként. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, akkor amint csak lehet, orvoshoz kell fordulni. Nem érdemes várni, a késlekedés életveszélyes lehet adott esetben, és sajnos az emlőrák a fiatalokat is érintheti. Havonta pedig minden nőnek, legalább 20 éves korától kezdődően javasolt a menstruációt követő önvizsgálat elvégzése tükör előtt, fekve és állva is.

Vizsgálatok férfiaknak

A férfiak számára óriási mumus, de 40-45 éves kor felett mindenképpen javasolt a rendszeres prosztatarákszűrés az urológiai vizsgálat keretében, ami a manuális és a laboratóriumi vizsgálatot is magában foglalja. Ahogyan a nőknél, úgy a férfiaknál is létezik önvizsgálat, bár sajnos erről még mindig tabunak számít beszélni. A herék rendszeres, tapintásos önvizsgálatát 20 éves kor felett havonta érdemes elvégezni, így időben kiszűrhetők az esetleges, kisebb eltérések.

Hogy jobb félni, mint megijedni? Nem erről szólt ez a cikk sem. Hanem arról, hogy a hosszú, boldog és egészségben eltöltött életévek érdekében kell rendszeresen szűrésekre járnunk. Ne akkor kerüljünk orvoshoz, amikor már olyan nagy a baj, hogy csak a gyógyszerek, műtét(ek), vagy még ezek sem segítenek. Érdemes kihasználni az ingyenes, szervezett, vagy a munkahely által biztosított vállalati szűréseket is, vagy ha megtehetjük, akár magán úton (fizetős szolgáltaltásként) egészségpénztári vagy egészségbiztosítási keretek között tömbösítve, egyfajta menedzserszűrés jelleggel elvégeztetni ezeket.