A hidrogén-peroxidos oldatot felejtsük el! 

Mélyen megragadt bennem egy gimnáziumi élményem, amikor kémia órán kísérleteztünk, és hidrogén-peroxiddal szőkítettük ki egy-egy hajszálunkat, persze, ellenőrzött körülmények között. Amikor a füzetembe lejegyzeteltem a tudnivalókat, eléggé megrökönyödve olvastam vissza: hidrogénezett halál. A haj, hajszál szavak kicsit összeakadtak, és ez a félreírás most igen aktuális lett. Néhány napja az egyik fiatal celebritásunk ugyanis a közösségi oldalán azt tanácsolta, hogy igyunk pár cseppnyi 3%-os hidrogén-peroxiddal készült vizet, és máris elkerül minket a koronavírus. Természetesen senki ne tegye ezt a saját egészsége érdekében!

A hidrogén-peroxid (H2O2) színtelen, szagtalan folyadék, ami sokoldalúan használható, többek között tisztítószerként (penész és vízkő ellen), fertőtlenítésre, az iparban fehérítőszerként - még fog- és hajvilágosításra is alkalmas -, de azért mégiscsak egy veszélyes anyag. A 3% hidrogén-peroxid lenyelése általában csak enyhe gyomorhurutot eredményez, de azért ennél komolyabb problémát, akár halált is okozhat (mégsem volt olyan véletlen a középiskolás félreírásom). 

A H2O2 (ami a szervezetben is képződik egyes anyagcsereutak révén) a szervezetben lévő kataláz enzim hatására vízzé és oxigéngázzá bomlik. Utóbbiból a bélrendszerből felszívódva, és a vérkeringésbe jutva buborékok képződnek belőle. Ezek aztán elzárhatják az ereket, embóliát okozhatnak, de akár szélütést, szívrohamot is eredményezhet, ha olyan ereket zár el, amelyek létfontosságú szerveinket táplálják. Oxidáló hatása révén a H2O2-t a kórokozók ellen is bevetik, de tudni kell róla, hogy lassítja a sebgyógyulást, sőt, károsíthatja a bőrt. Vagyis fertőtlenítésre, se belsőleg, se külsőleg, higítatlanul és nagy koncentrációban, házilag ne alkalmazzuk!

Az ecetes-sós gargalizálás nem vírusölő!

Egy másik „népszerű", közösségi médiás poszt pedig azt mondja, hogy a vírusfertőzés kezdeti napjaiban gyógyító erővel bír, ha sok vizet iszunk, és sóval vagy ecettel kevert meleg vízzel gargalizálunk. Sajnos, ez sem igaz. Az ecetben található ecetsav nem rendelkezik ilyen módon vírusirtó hatással. Az ecet és a só az ételek tartósítására, ízesítésére megfelelő, de nem tudja legyőzni a vírust.

A sós vízzel történő gargalizálás legfeljebb enyhíteni tudja az enyhébb torokfájást, de nem „űzi el" a vírust, ha valóban megfertőződtünk vele. Ettől függetlenül igyunk sok vizet, teát, akár egészségesek vagyunk, akár betegek (a vesebetegek azért külön konzultáljanak az orvosukkal a mennyiséget illetően)!

Megadózis vitaminbombák

A következő gyakori tipp, leginkább az étrend-kiegészítőket gyártó és forgalmazó cégek posztjaiban, a megadózisú vitaminok szedése. Sajnos az a gondolat, hogy a vízben oldható vitaminok (például a C-vitamin) nem túladagolhatók - hiszen a szervezet a vizelettel kiüríti a felesleget -, könnyen fals biztonságérzetet okozhat. Pláne akkor, ha van olyan oldal, ahol óránként több grammnyi C-vitamin fogyasztására buzdítanak minket a vírusfertőzés elkerülése és az immunrendszerünk védelme, „erősítése" érdekében. Ez veszélyes is lehet. Felesleges a napi több grammnyi dózis fogyasztása, mivel ilyen mennyiség már nem erősíti vég nélkül a hatását.

Rövid távon, pár napig a szokásos C-vitaminmennyiség növelése még beleférhet probléma nélkül (2000 mg-ig még biztonságos lehet), de hosszabb távon szükségtelen. Ma azért nem annyira jellemző, hogy a skorbutveszély fenyegetne bennünket a fejlett világban, mivel valamennyi zöldséget és gyümölcsöt a legtöbb ember fogyaszt – bár tudjuk, hogy a statisztikáink még bőven javításra szorulnak ebben is (liszt és cukor mellett ugye vásároltunk ezekből is?). Nem is gondolnánk, de a C-vitamin túladagolásának is lehetnek mellékhatásai, amelyek a következők lehetnek: hasmenés, hányinger, hányás, gyomorégés, fejfájás, hasgörcs, álmatlanság. Ne várjuk meg ezeket, kerüljük a megadózisokat!

Víruspánik helyett fontoljuk meg, kinek a tanácsait követjük!

• Ezért ne osszunk meg akármit, főleg ne hirtelen felindulásból! Ez igaz mindenre, ami a közösség médiában történik. Nemcsak az egészségügyi szenzációk, bármely egyéb téma kapcsán gondoljuk meg, hogy igaz-e a poszt, a hír, az állítás. Nézzük meg, hogy ki írta, mi a forrása (azonosítható-e az eredeti szerző), és mikor íródott – hiszen az is lehet, hogy már évek óta álhírként pörög a közösségi médiában. Célszerű a kommentekbe is beleolvasni, mert lehet, hogy valaki más már előttünk leleplezte a valótlan forrást, és jelezte, hogy téves a megosztott tartalom.

• Legyünk szkeptikusak! Gyanús lehet, ha olyan ember oszt meg egészségügyi, járványügyi okosságokat, akinek nem ez szakterülete (sztár, celeb, influenszer). A saját vélemények, a 'nálunk így szokás', 'nekünk bevált' jellegű tippek követése sajnos akár emberéletekbe is kerülhet.

• Hiteles forrásból tájékozódjunk! Összegyűjtöttem (a teljesség igénye nélkül) néhány fontos és hasznos információ forrást, amelyeket a koronavírustól függetlenül máskor is célszerű tanulmányozni, ha biztonságos módon szeretnénk tájékozódni. Ezek az oldalak és közösségi felületeik talán nem mindig frissülnek olyan gyorsan, mint ahogyan az álhírek terjednek – az igazán alapos, tudományosan alátámasztott híranyagok, tájékoztatók sem néhány perc alatt készülnek el. Ezeket viszont bátran olvassák:
– Tájékoztató oldal a koronavírusról
– Nemzeti Népegészségügyi Intézet,
– Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal
– Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
– Hiteles külföldi források: World Health Organization, a Centers for Disease Control, az European Food Information Council és az European Food Safety Authority.

És még valami!

Az egészségügyi rendszer minél kisebb fokú leterheltsége, vagyis a felesleges orvos-beteg találkozók csökkentése érdekében a stabil állapotú krónikus betegeknek a szokásos gyógyszerük felíratásához nem kell feltétlenül személyesen a rendelőbe fáradniuk. A jelenlegi veszélyhelyzet időtartama alatt a gyógyszereiknek az elektronikus vényen történő rendelése, és a betegek számára történő tanácsadás távkonzultáció során is történhet. Ilyen esetben nincs szükség a felírási igazolás kiállítására sem.

A jelenlegi veszélyhelyzetre való tekintettel egyszerűsödött a gyógyszerek kiváltása is, így „a patikák a gyógyszer kiadását felírási igazolás és meghatalmazás nélkül is teljesítik azon személy részére, aki közli a beteg TAJ-számát, és saját személyazonosító adatait is hitelt érdemlően igazolja. A patikák csupán a gyógyszert átvevő személy adatait rögzítik, és kiadják számára a receptre felírt gyógyszereket" – olvasható az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér weboldalán, ahol az orvosi leletek, eredmények és vények továbbra is elérhetők (TAJ-szám és ügyfélkapus regisztráció szükséges a használatához).

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.