Az időszakos böjt (intermittent fasting) lényege, hogy az étkezéssel telt periódusokat böjti időszakok törik meg. Több változata is ismert. Az egyik, a 16:8 elven alapuló időszakos böjt szerint a 16 órányi böjtölést 8 óra étkezéses periódus követi, amikor nincs megszabva a napi energia-felvétel maximuma. A böjti időszak alatt az ezen elvek szerint étkezők valóban éheznek, ez többnyire az esti-éjszakai alvást és a másnap délelőttöt foglalja magában.

Egy másik népszerű változata, az 5:2-es diéta szerint öt napon át energia-megszorítás nélkül ehetünk, majd két (egymást követő) napon át, amely többnyire hétvégére esik, böjtölünk, és egy nap legfeljebb 500-600 kcal-t fogyasztunk el. Bár a két böjti nap ez esetben lehet két nem egymást követő nap is akár.

Lehetséges előny: a fogyás

Hogy miért kezd valaki ilyen jellegű alternatív étkezési ritmust követni, az sok mindenre vezethető vissza. Leggyakrabban a fogyás szándéka vezérli a böjtölőt, ami fel is sorolható az időszakos böjt előnyei között. Ebben az esetben a fogyás annak tudható be, hogy az, aki időszakosan böjtöl, összességében kevesebb energiát fogyaszt el, mint ha időkorlát nélkül étkezne, mivel lényegében kevesebb ideje van enni. Ilyen egyszerű lenne? Tulajdonképpen igen, bár nyilván ennél azért ez komplexebb.

Maga a rövid böjt nem okoz alapvetően tartós fogyást, mivel a szervezetünk már szinte az emberiség kezdete óta hozzá van szokva a rövidebb-hosszabb nem evéshez, és alkalmazkodott is az éhezéshez, hiszen az volt a túlélés záloga, hogy tartalékolni tudjon az ínséges időkre. Ezért érezhetjük néha, hogy hiába nem eszünk, mégsem fogyunk, vagy akár hízunk is. Lényegében genetikailag szelekciós előnyhöz jutottak azon őseink, akik több zsírraktárt tudtak „felhalmozni", s aztán a vadászat/gyűjtögetés szempontjából kevésbé szerencsésebb időszakokban így volt mit „felélniük". Ezt az örökséget sokan szívesen elhagyták volna.

Menne böjt nélkül is?

Ugyanazt a hatást, amit az időszakos böjttel súlycsökkenésben elérhetünk, valójában a normál ritmusú, napi többszöri, hosszabb éhezéses periódusoktól mentes, csökkentett energiatartalmú étrenddel is elérhetjük. Részben inkább pszichés oka lehet annak, ha valakinél mégis az intermittáló böjt válik be, mert könnyebb ahhoz tartania magát, hogy 16 órán át (a már említett 8 órás alvást követő 8 óra éhezéssel) nem eszik, mint ahhoz, hogy többször, de kevesebbet (energiatartalmat tekintve) egyen a nap során és odafigyeljen a mértékletességre, rendszerességre.

Fontos tudni, hogy az időszakos böjt önbecsapás is lehet. Ha nem figyelünk arra, hogy a nem böjti órákban mit és mennyit eszünk, akkor akár túl is ehetjük magunkat. Például ha az egynapi (16+8=24 órányi) energiamennyiséget próbáljuk bepótolni a szűkebb időtartam alatt, és zsírban, cukorban gazdag ételekkel próbálunk jóllakni, részben „előre" is.

Persze ha valóban indokolt a fogyás és egészségesek vagyunk, ezért időnként beiktatunk „böjti" napokat, időszakokat, akkor nagy bajunk nem származhat. Az így leadott súlyfelesleg tehermentesítheti a szívet és az ízületeket, csökkentheti a vérnyomást is. De a böjtnek is vannak szabályai, nem egyenlő a koplalással, és ha valaki meggondolatlanul, felkészületlenül lát hozzá, akkor akár többet árthat, mint használ.

Lehetséges hátrányok: szédülés, fejfájás, koncentrációs zavar

Nem mindannyian reagálunk egyformán az energiamegvonásra, böjtölésre. Többek között az életkor, az egészségi állapot (az inzulin és a vércukor hullámvölgyei...) és az életmód is befolyásolja, hogy jól vagy rosszabbul viseljük. Aki kevésbé bírja az éhezést, és a vércukorszint zuhanására rosszabbul reagál (meglévő vagy kezdődő cukorbetegség miatt például), annak a nyolc óra (vagy a két szűkebb nap) éhezés negatív hatásokkal járhat (szédülés, fejfájást, rosszullétet, koncentrációs zavarokat is okozhat), emiatt nekik nem is javasolt ezt az „étrendet" követnie.

Ha mégis kipróbálnák az időszakos böjtöt, akkor az alábbiakra figyeljenek!

♥ Gyermekvállalás előtt álló, várandós és szoptató nőknek, gyermekeknek, cukorbetegeknek, időseknek, evészavarban szenvedőknek nem javasolt az időszakos böjtölés.

♥ Tartós fogyás akkor érhető el ezen étkezési rend közben, ha mellette rendszeresen sportolunk is, nemcsak az energiafelvételt korlátozzuk időszakosan.

♥ A böjti időszakban se feledkezzünk meg az elegendő folyadékfogyasztásról, ami lehetőleg víz vagy cukormentes tea legyen!

♥ A 8 órás evési időszakban is tartsuk be az egészségmegőrző étrend alapelveit! Kerüljük az „üres kalóriákat" (zsírban, cukorban, sóban gazdag rágcsák, nassolnivalók, cukrozott üdítőitalok)! A tányérunk, étkezésünk nagyrészt zöldségekből, gyümölcsökből álljon, a húsok, tejtermékek esetében a zsírszegény/csökkentett zsírtartalmút, a gabonákból a teljes kiőrlésűt válasszuk!

♥ Tartsunk húsmentes napokat is, ilyenkor érdemes a hüvelyeseket, tojást, sovány sajtot, túrót bevetni húspótlóként!

♥ Ne egy stresszes, feszült, határidőkkel teli időszakban kezdjünk hozzá, mert az éhezés próbára teszi az agyat is. Sokkal frusztráltabbak és dekoncentráltabbak lehetünk, ha éppen egy fontos vizsga vagy tárgyalás, esetleg az utazás idejére esne a böjti időszak. Emiatt a depresszióval, szorongással küzdőknek sem javasolt a böjt és az időszakos böjt.

♥ Ha rendszeresen gyógyszert kell szednünk - de ha nem, akkor is -, érdemes előtte konzultálnunk a kezelőorvosunkkal. Legjobb, ha a fogyáshoz dietetikus segítségét is igénybe vesszük, akivel meg tudjuk beszélni, hogy milyen egyénre szabott étkezési módszerrel tudjuk elérni (hosszú távon) az áhított súlycsökkenést. Vélhetően nem az időszakos böjtölést fogja támogatni, de ha ragaszkodunk hozzá, segíthet abban, hogy legalább ne csináljuk rosszul és ne származzon bajunk belőle.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.