Óriási üzletág épült erre a minden évben visszatérő folyamatra, mivel sokan az instant diéták, böjtök, kúrák, és a gyorsan, fájdalommentesen ható csodaszerek (italpor, fehérjepor, kapszula, zsírégető, s egyebek) bekapkodásával próbálják átvészelni ezt az átmeneti időszakot. Rossz hírem van, ezekkel többnyire - és jó esetben csak - a pénzünket veszítjük el, a kilók idővel visszacsusszannak, ha nem vigyázunk.

Már pedig egyszerűen lehetetlen kikerülni a „vigyázást", ami sokkal szebb, ha úgy mondjuk: a tudatos életmódot, étrendet. Szó sincs semmilyen titokról, csakis az odafigyelésről. Sajnos, ezt nem lehet kispórolni az egyenletből. Elvégre a dietetikus, személyi edző, coach, pszichológus, de egyetlen orvos sem képes arra, hogy helyettünk vegyen részt a saját életünkben. Persze, a jó tanácsok is csak akkor működnek, ha betartjuk azokat. Nézzük végig, a teljesség igénye nélkül, hol csúszhat el a saját adottságainkhoz mérten vett álomalak elérése, és miket tehetünk ezek ellen!

Ne nassolással és csipegetéssel űzze el az unalmas perceket!

Az első számú bűnös hamar tetten érhető, ha pár napig megfigyeljük, hogyan és miket eszünk, a legkisebb falatig. Aki elég lelkes és motivált, vezessen táplálkozási naplót! Megdöbbentő felismeréseink lehetnek. Egy-két falat csoki, keksz az értekezletek között, a gyerek maradékának módszeres felcsipegetése (azért a zero waste-et másként is el lehet érni), majd az ebéd utáni kajakómát követő délutáni mélypont, amikor már nincs nálunk semmi ehető, és ezért a büféautomatát raboljuk le némi cukormorzsáért, vagy az unalmas perceinkben elropogtatott mogyoró, a dehátezisgyümölcs jeligére felszippantott kandírozott gyümölcsös zacskók...

Igen, ez mind meglátszódik majd a csípő, has, derék, fenék, comb vonalon, kinek-kinek mi a gyenge pontja. Ezek látszólag kis mennyiségek. De ha egy amúgy sem energiaszegény étrendhez, és mozgáshiányos életmód mellett történik mindez, ráadásul rendszeresen, akkor meg is van egy oka annak, hogy miért feszül a nadrágunk egy ideje.

A megoldás: tervezzünk előre! Vigyünk magunkkal a munkahelyünkre, az utazásainkra tízórait, vagy vész esetére olyan rágcsákat, amik jól ropognak, de az energiatartalmuk nem nagy. Például felszeletelt gyümölcs-, zöldségcsíkok, aszalt almakarika, zöldségchips (még mindig jobb, mint a hagyományos burgonyaszirom), natúr (!) olajos magvak kis zacskókban, tönkölyropi, cukormentes zabkeksz... Ha erre sem vagyunk képesek, nos, akkor komoly gondok lehetnek a motivációval.

Lazuljon egy-egy este a barátokkal, de előtte vacsorázzon!

Egy hosszú nap vagy hét végén könnyen gondolhatjuk, hogy igazán megérdemeljük a lazítást. Ez így van, de az alakunk is bánhatja, ha ez túl gyakran történik. Ilyenkor már könnyebb elvéteni a mértéket, és a kis iszogatás, nassolgatás (egy kis chips, sós mogyoró...) már számottevő mennyiségű extra kalóriákat fog jelenti.

Hiszen ne feledjük, az alkohol is energiaforrás – különösen, ha a koktél, likőr vagy sör kerül terítékre. A chips, sós mogyoró sem ördögtől való, ha nem egyedül csipegetjük fel a teljes zacskót, ami azért valljuk be, néha csábító opció tud lenni. Persze, ne csak azért osszuk meg másokkal, hogy az ő fenekük is nőjön, hanem, mert hosszú távon szeretnénk sikert (jobb, feszesebb alakot) elérni. A teljes megvonás helyett jó, ha felismerjük ezeket a veszélyes pontokat, és már eleve jóllakottan megyünk el sörözni, borozni, de abban is meghúzva azt a bizonyos egy poharas határt. Ha férfiak vagyunk, maximum kettőig, de csak mert a női szervezet kevésbé tolerálja az alkoholt.

Mozi: simán kibírható popcorn nélkül

A mozi is egy olyan hely, ami szinte kötelező jelleggel csábít a nassolásra. Nem is nagyon van választási lehetőség, mert a popcorn, nachos, perec mellett esetleg a csokit, nápolyit, vagy a hasonló nem túl energiaszegény snackeket kérhetjük (bevinni ugye elvileg nem lehet máshol vásárolt élelmiszert). Nem is értem néha, hogy miért ennyire szűk a paletta, lenne igény az alternatív finomságokra is (gyümölcs-, zöldségszirmok, zabkeksz, smoothie és társaik).

Ha a filmnézés az egyik hobbynk, akkor bizony itt is a már agyoncsépelt tudatosság, előregondolkodás lesz a nyerő tippünk. Üdítő helyett válasszuk az ásványvizet, a nachos-ból, popcornból a kisebbet, sajtmártás helyett a salsa szószt (ez a kifejezés persze már önmagában redundancia, mint a bacon szalonna)! Bár legjobb, ha nem is csipegetünk semmit, egy film alatt nem fogunk éhen halni. Próbáljunk úgy időzíteni, hogy már a vetítés előtt együnk valami tartalmasabbat!

Vendégségben, étteremben: spóroljunk a desszerten!

Egy hosszú, dolgos hét után szinte vágyunk étteremben enni, felszabadulva a bevásárlás, főzés, mosogatás terhe alól. (Ámbár ezeket is lehet okosan, ügyesen szervezni, hogy ne gondként éljük meg. De ez most nem az a cikk). Vagy az is lehet, hogy családi, baráti eszem-iszom mellett szeretnénk megváltani a világot, megbeszélni az aktuális témákat, és persze mindeközben többnyire nem saláta a menü. Viszont, ha már saláta, akkor kezdjük ezzel vagy levessel a menüt (a leves maga adott, de a saláta már ritkábban első fogás, legalábbis itthon)! Így kevesebb hely jut majd a gyomrunkban a főételnek.

A púpozottra szedett tányér helyett a kisebb adagok és a nem rántott, bő olajban sült ételek mellett voksoljunk. Zöldség mindig legyen a tányéron (nem rántva persze)! Az elmaradhatatlan desszert akár el is maradhat, ám ha mégsem, akkor a gyümölcssaláta, vagy legalább valamilyen gyümölcsös finomság legyen a záróakkord, amiben jó, ha megosztozunk a párunkkal vagy egy önként vállalkozóval, mert elég lesz a fele is.

Csodákat persze, ne várjunk! Apró lépések, trükkök a fentiek, de valójában ezekben rejlik az egyébként nem is akkora titok. Kampánydiéták helyett ugyanis a hétköznapokon áll vagy bukik a végeredmény. Bár még jobb, ha nem a szezon, a fazon, hanem az egészségünk és a jó közérzetünk a motiváció egész évben.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.