Nem olyan régen egy ismerősöm nem várt kérdéssel lepett meg a közösségi média üzenetküldőjén: nagyon száraz a keze télen, miért van ez és mit tegyen, hogy ne így legyen? Nos, a kérdés ugyan meglepő volt, mivel dietetikus vagyok, nem bőrgyógyász, de azért tudtam rá válaszolni, mivel a téma engem is érint. Egyrészt a hideg, a csípős szél (főleg kesztyű nélkül) másrészt a száraz, fűtött lakásban töltött hosszú órák mind megviselik a bőrünket, ami ilyenkor hajlamosabb a kiszáradásra, akár kisebesedésre is. Nem is beszélve arról, hogy síeléskor, korcsolyázáskor is le kell vegyük néha a kesztyűnket, ilyenkor a bőrre extra teher hárul.Mivel a bőr az első védelmi vonalunk, ezért fontos, hogy épségét mindenkor fenntartsuk és megelőzzük a kiszáradással együtt járó apró hámsérüléseket, mivel ilyenkor a fertőzéseknek is nagyobb teret engedünk.

Mindenkivel megesett már valószínűleg az az eset, amikor a hideg miatt kiszáradt és megrepedt bőre, és jaj, ez mennyire tud fájni ilyenkor (legalább úgy, mint mikor egy éles papírlappal sértjük meg magunkat). Több dolgot is tehetünk a hasonló problémák elkerülése érdekében, ami nem csak a hidegben, de utazáskor, főleg repülőn a száraz, légkondicionált levegő hatására is előfordulhat. Összeszedtem a legfontosabbakat, hogy mit (t)ehetünk ilyenkor.

Igyunk elég folyadékot!

Ez a tanács feltehetően már mindenkinek a könyökén jön ki, hiszen a csapból is ez folyik. Ami nem is baj, mert az elhangzott, olvasott információknak úgyis csak töredéke jut el hozzánk, és válik belőle mindennapi megszokott gyakorlat. Az emberek nagy része a gyakori intelem hatására inna, de nem mer, fél, hogy akkor gyakrabban kell wc-re járnia, és ezt nem minden munkahely, élethelyzet tolerálja kellő mértékben. Pedig mégis érdemes inkább a természet hívó szavának engedelmeskedni és nem hosszan tartogatni a vizeletünket, vagy amiatt szomjazni, hogy a veséink munkáját csökkentsük.

A folyadékhiány már a szomjúságérzet jelentkezése előtt ugyanis számos kellemetlen tünettel jelez: lassabb gondolkodás, csökkenő koncentrációs képesség, fejfájás, álmosság... Emellé jönnek a látványosabb panaszok: kiszárad a bőrünk, a szánk, a szemünk, hiszen nem pótoljuk a folyadékot, ami akkor is távozik a szervezetünkből, ha nem megyünk ki a mosdóba. Hogyan? Légzéssel, párolgással, csak ez a lakásban, irodában nem olyan feltűnő, mint amikor a csípős hidegben látjuk a leheletünket. Ha mégis sikerül végre könnyíteni magunkon, akkor a szomjazás miatt egyrészt kisebb mennyiségű, sötétebb, koncentráltabb, akár kicsit erősebb szagú vizeletet is produkálunk. Ez már mindenképpen figyelmeztető jel a test részéről, nem is lenne szabad ezt megvárni.

Mivel az, hogy kinek mennyi folyadék elegendő, szükséges egy napra, számos tényezőtől függ (nem, életkor, testalkat, fizikai aktivitás, egészségi állapot, az étrend összetétele...), nem is írnék konkrét számokat: mindenki meg tudja magán figyelni, mikor nem észleli magán a fenti tüneteket. Ha ezeket elkerüli, akkor vélhetően eleget ivott. Az már csak a plusz jó hír, hogy az ivás mellett az evéssel is pótolhatjuk az elvesztett folyadék egy részét: levesekkel, mártásokkal, szaftos-szószos ételekkel, joghurttal, kefirrel, tejjel is folyadékhoz jutunk, hogy a lédús zöldségeket, gyümölcsöket már ne is említsem (ez az ún. kötött víz). Szóval nem csak a poharak számát kell számolgatnunk.

Ne legyen túl zsírszegény az étrendünk!

Mielőtt rátérnék a bőrünk külső ápolására, időzzünk még el egy kicsit a belső teendőinknél! Ahhoz, hogy kellően puha és hidratált legyen a bőrünk, a folyadékok mellett bizony a manapság eléggé ambivalens megítélésű zsírokra, olajokra is szükségünk van. Vagyis nem cél a túlzott zsírszegénység sem, ha bár túlzásba nem érdemes esni ezekkel sem. Az étrendünkből származó egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak nemcsak a szívünk, ereink védelmét szolgálják, de a sebgyógyulást és a gyulladásos reakciók elleni védelmet is segítik, ezáltal elengedhetetlenek az ép bőr megőrzéséhez.

Ha rendszeresen fogyasztunk - minél változatosabb formában - növényi olajokat (lehetőleg mechanikai úton préselve, vagyis a hidegen sajtolt, extra szűz változatban), nem sózott olajos magvakat (dió, mandula, mogyoró...), tengeri halakat, akkor már sokat tettünk a bőrünkért is. A zsírok (hiszen a növényi olajok is azok) már csak azért is hasznosak, mivel a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) is ezekkel együtt fogyasztva tudnak hasznosulni a szervezetünkben, és máris egy újabb ok, hogy elkerüljük az eszement low-fat, fatfree diétákat.
Arról, hogy milyen vitaminokat és azokat milyen forrásból célszerű fogyasztanunk (nemcsak) nyáron a bőr védelmében, egy korábbi cikkünkben olvashat.

Gyártsunk bőrradírt házilag!

Sokan vallják, hogy azt kenjük magunkra, amit meg is ennénk. Nos, ebben persze van igazság, és ennek fényében talán felesleges is készterméket vásárolni, mivel számos szépészeti alapanyagot a konyhában, spájzban is megtalálhatunk.

Én például bőrradírra sajnálom a pénzt, hogy őszinte legyek, hiszen cukor, só, kávézacc és kevés olaj összekeverésével házilag is pillanatok alatt elkészíthető és ugyanolyan hatásos. Mondjuk, van is utána mit takarítani a zuhanyzóban vagy arcradírozás után a mosdókagylóban, de megéri. S ha már megszabadultunk az elhalt hámsejtektől és olyan a bőrünk, mint a babáké, akkor már nekiláthatunk a további ápolásnak, még mindig az éléskamrából előtúrva a kellékeket.

Csak olajozottan!

A testápoló krémet a bátrabbak lecserélhetik a különféle nemcsak ehető, de kenhető növényi olajokra is.

Az elsőként említendőké közé a szőlőmagolaj és a mandulaolaj tartozik, amelyek nem véletlenül gyakori alapjai a masszázsolajoknak is. Az olajok mellett jolly jokerként az utóbbi években óriási népszerűséget megélő és kicsit túlértékelt kókuszzsír is bevethető. Valójában ez is olaj, hiszen azért hívjuk zsírnak, mert szobahőmérsékleten, a mi klímánkon (persze nem a tavalyi nyarat alapul véve) szilárd halmazállapotú. A trópusokon viszont már folyékony és ott már olajnak nevezzük. A szilárdabb állagát a benne található, a növényi olajokhoz képest több és nagyobb arányú telített zsírsavak okozzák. A bőrünkre kenve azonban egyből el is olvad és így a száraz bőrt kiválóan táplálja. Egyetlen hátrányaként az róható fel talán, hogy nem szívódik be olyan gyorsan, így ha nem tudunk eleget várni, akkor átüthet a ruhán és nyomot hagyhat rajta, ez az irodába érve okozhat kellemetlenséget, mert olyan, mint ha már reggel átizzadtuk volna a pólót, de egyből has tájékon. Semmi sem tökéletes.

Izzadjunk!

A rendszeres mozgás minden porcikánkra jó hatással van, egyrészt az izommunka, a keringés fokozása, de az izzadás révén is. Az izzadtság, bár nem feltétlenül szeretjük, hozzátartozik az egészséges testi működéshez. Segít hűteni a testünket, ezzel megóvja a túlhevüléstől. Nem tudom szebben kifejezni, minthogy a bőr „méregtelenítésében" is szerepet játszik. Megszabadít sok olyan anyagtól, ami amúgy is eltávozna, csak így kicsit rásegítünk. Nem hiába a szauna és a gőzfürdő is része a testápolásnak, bár persze izzadni nem csak így lehet. Ha ugyanis a szauna jellegű meleget ötvözzük a testgyakorlással, az a ma igen népszerű meleg, forró vagy bikram jóga néven futó irányzatot adja ki. No, persze síeléssel, korcsolyázással is izzadhatunk... - még az idén sem késő belefogni!

Ki-ki vérmérséklete és melegtűrése, szív-ér rendszeri stabilitása és egészségi állapota ismeretében eldöntheti, hogy az izzadás mely formáját választja télen, de a jó hatásait mindenképpen élvezni fogja (igen, itt a lepedőakrobatika is játszik, de ez nem az a cikk és magazin, ami erre bővebben kitérne). Vannak tippjeink is, amivel még többet hozhat ki a szaunázásból. Arra azonban figyeljünk, hogy szauna vagy hot/bikram jóga előtt gondoskodjunk arról, hogy legyen mit kiizzadni, vagyis előtte is, közben is igyunk, utána meg pláne. Ne terheljük túl magunkat, ha nem bírjuk a meleget, pihenjünk a szaunán kívül vagy akár a jóga óra közben is. A szép bőr nem ér meg egy rosszullétet, ájulást!

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.