Tudta, hogy a túl erős immunrendszer sem jó? És hogy a testi egészséghez a lelki egészség is szükséges? Dietetikusunk elmondja, hogy jön a képbe a mozgás, a higiénia és a vitaminok, ha nem akar kéthetente ágynak esni a megfázásos szezonban.
Utazásaink kapcsán jelentős stressznek és nem kevés fertőzésforrásnak lehetünk kitéve, ráadásul közeleg a hideg, megfázásos időszak, amikor még könnyebben ledönthet a lábunkról valami fránya kórokozó. Ilyenkor szinte kötelező téma az immunrendszer védelme. De vajon jó dolog-e az izmaink mellett az immunrendszerünket is „erősíteni"?
Nyelvlecke
Az idézőjel szándékos, hiszen az „immunerősítés" (jaj, és mégis leírtam) szót érdemes törölni a szótárunkból, vagy legfeljebb csak szlengként használni. Jó, ha tudjuk, hogy ilyenkor az immunológusok, orvosok, és más egészségügyi szakemberek nagyokat sóhajtanak, tikkelnek vagy kicsit megemelkedik a pulzusuk. Már csak az ő egészségük érdekében is kerüljük a kifejezés használatát, hiszen egy nem létező dologról van szó.
A túl gyenge és erős immunrendszer sem jó
Az immunrendszerünk egy igen összetett folyamatokból álló, dinamikusan változó része a szervezetünknek: az se jó, ha túl gyenge, hiszen ez azt jelenti, hogy még a banálisabb fertőzésekkel szemben is védtelenek vagyunk, és hosszabb ideig tart ezek „leküzdése", másrészt az sem, ha túl erős, hiszen akkor a testünk a saját anyagai ellen is támadásba lendül (az immunrendszer már csak ilyen harcos természetű). Ilyenkor autoimmun vagy allergiás reakciók indulhatnak meg. Az autoimmun szó ma amúgy is divatos, felkapott kifejezés, jóformán a legtöbb mai, civilizációs ártalomra ráfoghatjuk, főképp azokra a betegségekre, amelyeknek nem tudjuk a szervi okát (pajzsmirigybetegségek esetében lehet ismerős sokaknak). A fő cél éppen ezért a kellően „rugalmas" immunrendszer, ami csak akkor véd, amikor kell.
Minden mindennel összefügg
Az immunitásunk, vagyis a fertőzésekkel, betegségekkel szembeni védettségünket több tényező is befolyásolja. Van, amire tudunk hatni és van, amire nem. Mivel nem vagyok immunológus, ezért inkább csak egy szolíd áttekintést mutatnék, hogy például könnyebb legyen felkészíteni a szervezetünket egy hosszabb utazásra, vagy éppenséggel csak az előttünk álló influenzaszezonra.
A hideg, nyirkos időben nem sok kedve van a friss levegőre menni, egyre gyakrabban érzi magát kimerültnek és nem tud kellően koncentrálni a munkájára? A szállodánkban elérhető polarizáltfény-terápiával ezeknek a problémáknak mindegyikét kezelheti. A Sensolite készülék a gyógyításban, a megelőzésben és immunerősítésben is hasznára válik. (X)
Az immunrendszernek is tanulnia kell
Nem mindegy például az, hogy gyerekként milyen betegségeken esünk át, szinte kötelező jelleggel. Ez a fenti harcos hasonlattal élve, „edzi" az immunrendszerünket. Hiszen már eltárolja azokat az információkat, amik a következő, hasonló kórokozók esetében hasznosak lesznek. Emellett fontosak a védőoltások is, amelyek megelőző jelleggel segítik az egyes betegségek elkerülését, vagy enyhébb lefolyását.
Tisztaság fél egészség
Az arany középutas megoldás a jó a tisztaságot, higiéniát tekintve is, ebben a gyermekkor szintén fontos szerepet játszik. Persze azért az öt másodperces szabályt nem érdemes komolyan venni, mint ahogyan a teljesen steril (otthoni körülmények közt persze kivitelezhetetlen) környezet elérésére sem érdemes törekednünk. A legalapvetőbb higiéniai intézkedések többnyire elegendők, de ne essünk túlzásokba! Takarítsunk ki alaposan, tartsunk rendet a lakásban, szellőztessünk, mossunk rendszeresen (cseréljük gyakran a törülközőket, ágyneműt is), vigyük ki a szemetet szükség szerint, ne a kezünkbe köhögjünk, tüsszentsünk (legalább is utána ne fogdossunk össze mindent), mossunk kezet hazaérkezéskor (különösen a közösségi közlekedés használata után), mosdólátogatás előtt és után, orrfújás után, az ételekkel való foglalatoskodás előtt, után is, de a nyers ételek és a már kész ételek közötti keresztszennyeződés elkerülése érdekében menet közben se hanyagoljuk el ezt a műveletet! Ezek nyilván egyértelműnek tűntek, de azért ne legyenek illúzióink, hogy mindenki számára azok, ráadásul ez kultúrától, iskolázottságtól, pénztárcától független. Nagyrészt neveltetés, családi minta és személyes habitus, intelligencia kérdése.
Az élet sava-borsa, ha jól kezeljük
Ma már egyre több kutatás támasztja alá azt is, hogy a lelki egészségünk, a minket ért stressz mértéke, intenzitása, de sokkal inkább az azzal való megküzdés sikeressége is befolyásolja az immunrendszerünk megfelelő működését. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy például év végére, amikor már nagyon sok feladat zúdult ránk, ki se látunk a teendőkből, szorít a határidő, de a pihenés, alvás luxusnak számít, könnyebben ágynak esünk. De ez igaz lehet egy feszített vizsgaidőszakra, szakításra, gyászra, párkapcsolati krízisre is. Egy darabig bírjuk, aztán kidőlünk. Ez egyfajta kényszerpihenőt is jelent, a szervezetünk bemondja az unalmast és szünetet követel. Jó esetben engedünk is a hívó szónak, és otthon maradunk, kipihenjük az akut, de nem súlyos fertőzést. Rosszabb esetben tovább cipeljük magunkkal a betegséget, megfertőzve másokat és elhúzva a gyógyulást, súlyosbítva a tüneteket. A saját és a környezetünk egészsége érdekében lázas betegség, influenzagyanús tünetek esetén ne menjünk társaságba! Inkább vesszen kárba 1-2 nap szabadság, vagy menjünk betegszabadságra, táppénzre, ha kell, de nem éri meg hetekre elhúzni a problémát.
Mozgás = élet
A kutatások másik iránya és a saját tapasztalatunk is az lehet, hogy ha rendszeresen sportolunk, mozgunk, táncolunk vagy éppen a lepedőn akrobatikázunk a kedvesünkkel, akkor jobban bírjuk a stresszt, ritkábban betegszünk meg, vagy ha mégis, akkor hamarabb meggyógyulunk. A mozgás, sport javítja a közérzetet, a vérkeringést, oldja a feszültséget, szorongást, egyfajta relaxációként is hat, hiszen ilyenkor koncentrált a figyelmünk, ezáltal ki is kapcsol minket, mert nem a napi problémákon pörgünk ezerrel. Legjobb lenne receptre felírni, ámbár ami kötelező, attól sokan ódzkodnak, így marad a saját elhatározás és a belső motiváció. De csak elkezdeni nehéz, utána már tényleg fájni fog a hiánya.
Vegyesen, változatosan – kulcsszavak az étrendhez
Nem utolsó sorban az étrendünk is meghatározza, mennyire jól működik az immunrendszerünk, hiszen számos vitamin, ásványi anyag, aminosav is hozzájárul ahhoz, hogy minden flottul menjen. Éppen ezért télen nagy divatja van a különböző, nem feltétlenül bizonyított hatású étrend-kiegészítőknek. A teljesség igénye nélkül nézzük, mely tápanyagok érdemelnek külön említést e téren, amellett, hogy természetesen más életfunkcókra is hatnak párhuzamosan: A-, C-, B-, D-vitamin, cink, szelén, vas, magnézium. A legtöbbjük a vegyes, változatos, szélsőségeket kerülő étrendben kellő mennyiségben megtalálható, ha valaki a zöldségek, gyümölcsök mellett eszik tejet/tejtermékeket, húsokat, halakat, magvakat, tojást és gabonákat is. Vagyis lehetőleg mindent, de természetesen az egyéni egészségi állapot függvényében változó minőségben, mennyiségben, szükség esetén a kieső nyersanyagokat (például tej) a megfelelő helyettesítővel pótolva.
A D-vitamin egy kicsit mégis kiugrik a sorból: ősszel-télen már se az étrendünkből, se a napozás során nem jutunk hozzá elegendő mennyiségben, ha csak nem utazunk egy napfényes vidékre és töltünk elég időt a szabad levegőn (a tűző napot kivéve, ami már a bőrrák szempontjából megfontolandó). Ellenkező esetben kapszula, csepp formájában érdemes külsőleg pótolnunk. Előtte jó, ha megméretjük a vérünkben is a szintjét, és az orvosunkkal egyeztetve lőjük be a naponta szükséges dózist, elkerülendő a felesleges túladagolást. Nem hagyhatók ki a gyakran barátságos bélbaktériumokként aposztrofált probiotikumok sem, hiszen a bélrendszer az immunrendszer egyik fő védőbástyája. Ezekre szert tehetünk, ha rendszeresen eszünk savanyított tejtermékeket (élőflórás joghurt, kefir), savanyúságot, és eszünk olyan ételeket is, amelyek a prebiotikumokat, vagyis a probiotikumok elemózsiáit tartalmazzák (például a hagyma, banán, zabpehely, alma, csicsóka). Ezek hiányában jöhet szóba a kapszulában történő, kúraszerű adagolás.
Most már azért érezhető, hogy a megfelelő immunitás nem merül ki abban, hogy üppre-hüppre mindenféle kapszulákat bekapdosunk, aztán várjuk a csodát. Nekünk is tennünk kell érte, hogy év végén önfeledten pihenhessünk itthon vagy éppen egy jól megérdemelt utazás során.
Szerzőnk Schmidt Judit, dietetikus.