Kétszázezer velencei aranyfüstlap alatt vagy inkább 12 népies barokk oszloppal körülvéve áztatná magát? Vagy inkább inná a termálvizet, miután kipróbált egy virgácsos szaunakezelést és egy gazdag iszappakolást? Mert ezeket is megteheti, ha meglátogatja Rákóczi Ferenc és Blaha Lujza kedvenc fürdőhelyeit.
Bármerre nézünk, lógnak a jégcsapok. Úgy tűnik, a rügyező természetben tett kirándulásokra és a hóvirágszedésre még jócskán várnunk kell. Ezért aztán ilyenkor még jobban esik egy kis meleg vízben ázás, majd utána pár perc ücsörgés a szaunában. Hogy hová menjünk a fővároson kívül, ha a gyógyító termálvizek nyújtotta élvezetek mellett különleges, múltat idéző környezetre vágyunk? Máris mutatjuk. Mert van néhány, még ma is látogatható műemlékfürdő, amely a magyar fürdőkultúra egy-egy virágkorát idézi fel.
Török fürdő, Eger
Budapesten kívül az országban csupán egyetlen fürdőben áztathatjuk magunkat török módra: Egerben, de itt mindjárt aranykupola alatt. Az Arnaut pasa által az 1600-as évek elején építtetett fürdőt többször is felújították, és napjainkban további medencékkel és élményfürdő-elemekkel egészítették ki, miközben igyekeztek megőrizni a keleties hangulatot. Az eredeti aranyozott kupola még a középkorban beomlott, a jelenlegit 1979-ben építették rá, mennyezetét pedig kétszázezer velencei aranyfüstlappal borították.
Galéria: Patinás fürdők(Fotó: Török Fürdő Eger / Facebook)
Állítólag maga Rákóczi Ferenc is kipróbálta a gyulladáscsökkentő és endorfin-termelést serkentő hatásáról ismert, radontartalmú gyógyvizet, mely három helyen tör fel az épületben: a Török-medence, a Tükör-medence és a folyamatosan buborékozó Pezsgő-fürdő alatt. A fentieken túl három további medencében fürdőzhetünk, és a tizenkétféle masszázs közül a tradicionális török kényeztetést is választhatjuk. Nyáron pedig még a szomszédos termálfürdőbe is átjárhatunk. A fürdő minden nap 9-21 óra között tart nyitva; belépőt a felnőttek 2200, a gyerekek számára 1500 forintért válthatnak. További tudnivalók itt.
Anna fürdő, Szeged
Néhány éve a CNN is a nézők figyelmébe ajánlotta a 19. század végén neoreneszánsz stílusban épült gyógyfürdőt, melynek szépsége a Széchenyi-fürdőével vetekszik. Szeged város vezetése az 1879-es árvizet követően döntött egy újabb közfürdő építéséről, mert a Tisza mindössze egyet kímélt meg a meglévőkből. Az épülettel kapcsolatos grandiózus tervek egy részét már az építés során fel kellett adni, a spórolás pedig azt eredményezte, hogy a megnyitását követő három évben többször is át kellett alakítani. Minden jó, ha a vége jó: a 2004-ben felújított komplexum a Magyar Fürdőszövetségtől a legmagasabb, négycsillagos értékelést kapta. Gyógyvize iható is, ezért a szegediek előszeretettel fogyasztják: különösen ajánlott emésztési panaszok és pajzsmirigy-rendellenességek kezelésére.
A fürdő két szárnyában jól elkülönül a gyógyászati- és a wellness-részleg, a közöttük található, büfével is ellátott udvaron pedig jó időben napozni is lehet. Az elsősorban családoknak ajánlott termálfürdő részen a gyógymedencén kívül élménymedencében, gyerekmedencében, úszómedencében csobbanhatunk, és szauna is a látogatók rendelkezésre áll.
A wellnessfürdő több medencéje mellett szaunák, aroma- és gőzkabin, illetve élményzuhany várja a felfrissülni vágyókat. Kombinált jeggyel egyszerre látogathatjuk mindkét szárnyat, és a nyitvatartás sem foghat ki rajtunk: a gyógyászat 6-tól 20 óráig, a wellness 12-től 20 óráig várja a látogatókat, ráadásul hétköznapokon 21 órától éjfélig éjszakai fürdőzést tartanak. Normál felnőttjegy 1650 Ft, családi felnőttjegy 1250, gyerekjegy pedig 1000 Ft-tól kapható; részletesebb infókat itt találnak.
Tudta, hogy Pannónia egykori fővárosa, Aquincum neve magában hordozza a „víz" szót? Ma már tudjuk, hogy a termálforrások száma hazánkban azért olyan magas, mert a földkéreg itt mintegy 10 kilométerrel keskenyebb a megszokottnál, és a forrásoknak nem csupán az oldott ásványi anyag tartalma magas, de a hőmérsékletük is. A rómaiak idején épült fürdőknek ma már csak a romjai látogathatók, de a Zsigmond- és Mátyás-király korabeli élénk fürdőéletet is csak a leírásokból ismerjük.
A törökök távozása után a magyar fürdőélet Mária Terézia idején élénkült fel újra. A 18-19. században vidéken egyre több gyógyközpont létesült, ekkor kezdett kiépülni többek között Balf, Hévíz, Balatonfüred és Harkány is. A polgárosodás korában aki tehette, minden évben hosszasan időzött egy elismert pihenőhelyen. A fürdőorvosok 20-40 napos kúrákat írtak elő, de nem volt ritka a 60 napra elhúzódó beutaló sem.
Árpád fürdő, Székesfehérvár
A szegedi Anna kortársa a gyönyörű, szecessziós műemléképületben helyet kapott Árpád fürdő, mely valaha Blaha Lujza kedvenc fürdőhelye is volt. A 2010-ben felújított létesítmény tavaly szilveszterkor már a 111. születésnapját ünnepelte. A fürdő eredeti faragott kabinsorát, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat is helyreállították. A patinás fürdőrészeket korunk wellnessvívmányai egészítik ki. A törökfürdő és mozaikcsempés tepidárium mellett egy új épületben szauna, gőzkabin és élményzuhany is helyet kapott, de változatos szaunaszeánszai is népszerűek.
A családias hangulatú Árpád fürdő sószobával, sőt, jégkúttal is büszkélkedhet. Ha intenzív megtisztulásra vágyik, a virgácsos szaunakezelést ne hagyja ki! Attól függően, mennyire bírja a „kényeztetést", időtartama 75-90 perc, ára 7500 Ft. A fürdő minden nap 10-22 óra között várja a vendégeit, és igyekeznek mindig más-más akcióval készülni: csütörtökön például a hölgyeknek, pénteken a párban érkezőknek olcsóbb a napijegy. Weboldaluk rendszeresen frissül az aktuális szaunaprogramokkal. További infó itt.
Árpád fürdő, Békéscsaba
A székesfehérvárinál kevésbé ismert, azonos nevű fürdő szintén százéves múltra tekint vissza: a Széchenyi- és a Gellért-fürdő után harmadik strandfürdőként épült az országban. A törökfürdő jellegű épület mellett 1957-ben hévízet is találtak, melyet a közelmúltban nyilvánítottak gyógyvízzé; mozgásszervi és nőgyógyászati betegségekre ajánlják.
A termálmedencéken kívül változatos élményeket kínáló gyerekmedencék, sportmedence, szauna és gőzfürdő is várja a látogatókat. A kültéri élménymedence napozószigettel, óriáscsúszdával és örvénnyel is büszkélkedhet. A kicsik részére játszópark létesült, és a kertben is számos sportot űzhetünk. Egész évben 6-20 óra között várják a fürdőzőket, nyári hétvégéken hosszabbított nyitva tartással. Felnőtt napijegy 1700 Ft, 2+2 családi jegy 4100 Ft. Részletesebben itt olvashatnak róla.
Tisza hotel és gyógyfürdő, Szolnok
A Tisza partján álló neobarokk épületben az építkezés során bukkantak jódos termálvízre, melyet elsősorban mozgásszervi betegségekre ajánlanak, de ivókúraként gyomorproblémákat is kezelnek vele. A fürdő 1928-ban épült; a szecessziós épületeiről addigra már országos ismertségű Hegedűs Ármin tervezte. Az épületben törökös jellegű fürdőzésre nyílik lehetőség: a központi medence kör alakú; tizenkét, népies barokk díszítésű oszlop tartja a tizenkét ablak feletti kupolát.
Épületében összesen két gyógymedence, egy merülőmedence és egy pezsgőfürdő közül választhatunk. A szolgáltatások között víz alatti gyógytorna, iszappakolás és szauna is megtalálható. A háromcsillagos szálloda fürdőjét napijeggyel (felnőtt 1500, gyermek 1200 Ft) is látogathatjuk hétköznap 7-18 óráig, hétvégén 20 óráig. A fürdőzés után pedig érdemes járni egyet a környéken: számos szecessziós épületet csodálhatunk meg séta közben.
+1 tipp: Határon túli magyar fürdők
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Kárpát-medencében nyolcszáz kisebb-nagyobb fürdőt tartottak számon. Szomszédainknál járva érdemes felkeresni egy-egy nagyszerű gyógyhelyet, melyek közül sokat felújítottak és modernizáltak az elmúlt években. Az erdélyi Herkulesfürdőről például I. Ferenc József azt állította, hogy a „Cserna völgyében van a földrész legszebb üdülőhelye", Félixfürdő termálvizében pedig a tavirózsa egy trópusi változatát is megcsodálhatjuk, mely Európában csak itt él meg.
A szlovákiai Pöstyén szecessziós fürdőépületeiben, melyeket királyok és maharadzsák látogattak, mi is fürdőzhetünk, Bártfafürdőn pedig Sissi nyomdokain járhatunk. Szintén a Felvidéken, Csíz városkában a svájci fürdők stílusában épült fürdőépületek maradtak fenn. A Délvidékről talán a szabadkai szecessziós Női fürdőt illik még megemlíteni – ami szintén korhűen felújították, de a tóban egyelőre nem lehet fürdeni.