2560 szoba, 57 emelet, saját múzeum, színházak, jégpálya, lagúnák – egy több mint öt és fél milliárd dolláros beruházás keretében. A Marina Bay Sands ezekkel a paraméterekkel hat évvel ezelőtti nyitásakor azonnal Szingapúr egyik csúcslátványossága, sőt emblematikus épülete lett. Olyan, mint amilyen mondjuk Dubajnak a Burdzs al-Arab. 

"Egy torony elviselhetetlen lett volna"

Azonnal feltűnik a rendhagyó kompozíció: három 55 emeletes tornyon fekszik egy hajóra emlékeztető tetőterasz, a Sands Sky Park. A projekt tervezőatyja Moshe Safdie, a Harvard Egyetem professzora. A legnagyobb kihívást az jelentette számára, hogy ezt a hatalmas monstrumot úgy építsék meg, hogy az ne telepedjen rá a város látképére, annak szerves része legyen, mégis kitűnjön Szingapúr többi felhőkarcolója közül. Tőle származik az "Egy torony elviselhetetlen lett volna" mondat, és igaza is lett. A nemzetközi építészvilág elismeréssel adózik Safdie teljesítménye előtt: a gigantikus méretek ellenére az összkép könnyed benyomást kelt.

Tagadhatatlanul Szingapúrban járunk

A Marina Bay Sands, ha úgy tetszik, a XXI. századi Szingapúr leképezése egyetlen épületkomplexumban. Szupermodern, rekorddöntögető, tele vásárlási lehetőségekkel. A bevásárlóturizmusáról híres városban itt újabb 74 ezer(!) négyzetméternyi bevásárlóközpontot húztak fel. Sőt, a komplexum egyik építészeti különlegességében, az úszó kristálypavilonokban is nem mást, mint a Louis Vuitton cég luxusüzletét találjuk.

A modern Szingapúr mindig is vonzódott a gigászi méretekhez és számokhoz, előszeretettel döntögetnek rekordokat. (Csak ezek számára önálló weboldalt is létrehoztak.) A Marina Bay Sands átadásakor is azonnal több világrekord született. A világ legdrágább szállodaépítéséről volt szó, az akkori rekorder Abu-Dzabiban az Emirates Palace Hotel volt, amelynek építési árát majdnem megduplázták Szingapúrban. De a Marina Bay Sandsben találjuk a világ legdrágábban megépített önálló kaszinóját is.

Lakosztályok teniszpályamértékkel

A szálloda legnagyobb lakosztályának területe három teniszpálya nagyságú, vagyis gyakorlatilag felfoghatatlan. Rendelkezik továbbá két olyan lakosztállyal is, amelyek egy-egy teniszpálya méretűek. Az egyiket személyesen is megnézhettük. A hatalmas nappalihoz két háló, három fürdőszoba és – a teljes falat beborító ablakoknak köszönhetően – szédítő panoráma tartozik. Egy ekkora lakosztályban – ami még mindig csak a legnagyobb lakosztály alapterületének harmadát foglalja el – elfért még egy dolgozószoba, egy versenyzongora és egy szoba a teljes kikapcsolódásra is. Utóbbiban óriás képernyőjű tévé és beépített játékkonzolok várják a lakosztály vendégeit.

Öko szempontok

Egy ilyen gigászi luxusberuházás kapcsán talán kicsit visszás környezetvédelmi szempontokra hivatkozni, pedig Szingapúrban nagyon is napirenden tartják a témát. Nemcsak a tisztaságáról híres a majdnem öt és fél milliós város, hanem ökotörekvéseiről is. A Marina Bay Sandsből nyíló panoráma része a Gardens by the Bay is. Az öbölmenti hatalmas üvegházakban különleges és védett növényeik tízezreit nevelik, a "városi kert projekt" jelképe pedig Szingapúr tizennyolc mesterségesen létrehozott "szuperfája". A sci-fi-mesébe illő kinézetű műfák a napfény erejét és az esővizet is gyűjtik, és részt vesznek a levegő hűtésében is.

A Marina Bay Sands építésekor is fontos szerepet játszott a friss levegőt adó fák telepítése, csak a Sands Sky Park tetőteraszára több száz fát telepítettek. Szingapúrnak van némi lelkiismeret-furdalása: a város elképesztő ütemű terjeszkedése és építkezései miatt a térséget jellemző őshonos mangrove-erdők mára gyakorlatilag teljesen eltűntek. Tudatos városépítészetük sarokpontja a növények telepítése.

Megakaszinó, jégpálya, lagúnák

A többemeletes kaszinóban 500 játékasztalt és 1600 játékautomatát találunk. A játékasztalok egy közös teremben, egy hatalmas átriumos térben kaptak helyet, a látványuk lenyűgöző. Persze ne higgyük, hogy a leggazdagabbak majd ide, a turisták közé ülnek le játszani. Számukra privát játékhelyiségeket különítettek el, bár azt elképzelni is nehéz, hogy mivel lehetnek még extrábbak az épület publikus részeinél.

Kulturális létesítmények egész sora tartozik a Marina Bay Sandshez: két színház, mozik, kiállítóterek. Sportlehetőségekben sem szerényebb a helyszín: többek között korcsolyázhatunk a jégpályán – miközben a trópusi égövben járunk –, evezhetünk a mesterséges lagúnákon vagy falat mászhatunk, ami elég rendhagyó kihívás egy felhőkarcoló oldalában.

A tornyok melletti emlékezetes épület a lótuszvirágot formázó ArtScience Museum. Alakjában a buddhista virágszimbólum mintha egy műholddal elegyedne. A múzeum állandó kiállítását, Future Worldöt itt kár kihagyni, mottója "a tudomány és a művészet találkozása".

Gordon Ramsey és a többiek

A Marina Bay Sands többek között úgy hirdeti magát, hogy itt vendégként a legnagyobb sztároknak kijáró csillogás jár nekünk is. Ezért az életérzésért jócskán tesznek is: nyolc világhíres séf működtet összesen tíz éttermet a komplexumban, köztük Gordon Ramsey és Wolfgang Johannes Puck, Ausztriából elszármazott amerikai sztárséf, és Justin Quek, Ázsia séfcelebritása is. Queknek az a kiváltságos szerep jutott, hogy 57 néven a legfelső emeleten nyithatott bárt. De mit is tartogat a szálloda máris legendássá vált 57. emelete?

Medence a végtelenbe

A Marina Bay Sands csúcslátványossága – a szó minden értelmében – az "infinity pool", azaz a feszített víztükrű medence az épületkomplexum tetején. A tervezők fokozták a fokozhatatlant, és az önmagában is gigászi létesítményt megfejelték egy tetőterasszal az 57. emeleten. A három toronyra "fektetett" hajó alakú Sands Sky Park rengeteg fával, napozóágyakkal és egy 146 méter hosszúságú medencével (összehasonlításképpen: egy olimpiai medence 50 m-es) fogadja a vendégeket, mégpedig nem is akármilyennel.

Komolyabb tériszonnyal küzdőknek nem ajánlott ez a látványosság: az infinity pool lényege, hogy a víztükör széle nem látható, a víz látványa egybeolvad a horizonttal. A medence szélén lefolyik a víz egy alatta lévő medencébe (ebből természetesen semmi sem látszik), ahonnan visszaforgatják a vizet. A képeket látva biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy túl kíváncsi – netán ügyetlen – úszkáló túl közel merészkedik a medence széléhez. Megnyugtató hírünk van: ilyen vészesetben a lecsobogó vízzel együtt az ember is lepottyan a perem gyűjtőmedencéjébe.