Valószínűleg már óvodás korában megtanulta, hogy a Holt-tengerben akár ülve is lehet lebegni, hogy nagyon sós a vize és hogy nemsokára lehet, hogy teljesen kiszárad. De vajon az okokat is ismeri? Most megtudhatja a Holt-tenger öt legnagyobb titkának hátterét.
A Holt-tenger nem is tenger
Kezdjük a legelterjedtebb hiedelem eloszlatásával: a Holt-tenger bizony valójában egyáltalán nem is tenger, hanem egy tó. De akkor miért hívják mégis így? A magyarázat valószínűleg a víz elképesztően magas sótartalmával függ össze: „ami sós, az általában tenger, ami pedig nagyon sós, az meg végképp az." Valahogy így alakulhatott ki a fejekben, hogy tengernek nevezzék el ezt a valójában lefolyástalan tavat, amelyet egyedül a Jordán-folyó táplál.
A kb. 600 négyzetkilométeres tóban fürödve tényleg nem az jut először eszünkbe, hogy ez csak egy tó lenne. Ráadásul még tovább kuszálja az érzékeket, hogy a Holt-tenger két országot választ el egymástól (Izraelt és Jordániát). Ez ugyan a Fertő-tóra is igaz, itt mégis épp elég távol van a túlpart ahhoz, hogy elhiggyük, tengerrel van dolgunk.
Egyre távolabb kerülő nyaralóhelyek
Ha néhány évente újra és újra ellátogatna a Holt-tengerhez, azt tapasztalná, hogy a part menti kempingek fokozatosan egyre távolabb kerülnek a víztől. Elsőre talán azt gondolhatná, hogy szándékos költözködés áll a háttérben, a kempingek azonban valójában egy centit sem mozdultak a helyükről az elmúlt évtizedekben.
A magyarázat ennél jóval szomorúbb. Mivel a Jordán-folyó vizét a környező országok évről évre egyre többet használják, folyamatosan csökken a vízhozama, a tó pedig apadásnak indult. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a '80-as években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a medrében, ahol elkezdett elszivárogni a víz. A Holt-tenger pedig mostanra olyan lett, mint egy szita, amelynek csak az izraeli részén is több mint háromezer víznyelő lyuk tátong. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a földfelszín alatti édesvíz feloldja a sós talajt, ezáltal üregek keletkeznek, amelyek egy idő után elkerülhetetlenül beszakadnak.
Az elmúlt negyven évben a Holt-tenger vízszintje 24 méterrel csökkent és egyharmadával zsugorodott, a pesszimistább előrejelzések pedig még ötven évet sem jósolnak a végleges eltűnéséig.
A víz, amiben nem lehet úszni
33,7 százalékos sótartalmával a Holt-tenger a Föld legsósabb vize, tízszer olyan sós, mint a Földközi-tenger. Ennek köszönheti hatalmas felhajtóerejét is, amit néhány méter megtétele után mindenki megtapasztal a tóba lépve. A víz szabályosan kilöki alólunk a lábunkat, ezután pedig már csak lebegni tudunk.
lyenkor kell lebirkóznunk az ösztöneinket. A brutálsós vízre ugyanis egyáltalán nem úgy reagál a szervezet, mint a megszokott tengervizekre. Kicsit sem kellemes, ha véletlenül hozzáérünk vizes kézzel egy frissen kivakart szúnyogcsípéshez, a félrenyelést pedig végképp jobb elkerülni, mert a nyelőcsőbe jutva a sós víz akár belső sérüléseket is okozhat. Úgyhogy semmiképp se most próbáljuk megdönteni az egyéni mellúszó csúcsunkat, érjük be a háton lebegéssel. Ez is vicces program, ilyenkor készül a legtöbb Facebook-gyanús, újságolvasós kép.
A Föld legmélyebb szárazföldi pontja
Tudta, hogy a Holt-tenger számít a Föld legmélyebben fekvő szárazföldi pontjának? Ezt a pozíciót pedig a fentebb leírt apadás következtében egyre stabilabban tartja. Gyakorlatilag folyamatosan dönti meg a saját rekordját. Míg a Holt-tenger a hatvanas években "csupán" a tengerszint alatt 394 méteren feküdt, addig mostanra már 423 méterre süllyedt.
Amikor ilyen mélységekről hallunk, automatikusan arra gondolunk, hogy itt biztosan hűvösebb van, mint a környező magaslatokon. Nos, épp ellenkezőleg! A Holt-tenger gyakorlatilag egy izzó katlanban fekszik a kősivatag közepén, amely csakúgy ontja magából a forróságot. A víz pedig gyakran majdnem megközelíti a levegő hőmérsékletét. Ne csodálkozzon hát, ha a hőmérő higanyszála bőven 40 fok felett áll meg este hatkor.
Gyógyító só
Ha ezidáig logikát vélt felfedezni a korábbi állításaink között, akkor most gyorsan összezavarjuk egy újabb fura ténnyel. A Holt-tengeri sónak világhírű gyógyhatása van. Most akkor hogy is van ez? Épp az előbb mondtuk, hogy mennyire csíp, és milyen veszélyes, hogy ilyen sós a víz. Ez valóban így is van. A Holt-tenger vizében található só összetétele azonban nem azonos a konyhasóéval, hanem számos értékes nyomelemet is tartalmaz. Ezek a nyomelemek a vízben különböző ásványi anyagokkal keverednek, és így nyerik el gyógyhatásukat is.
A nagy mennyiségű kalcium, magnézium, kálium és nátrium éppolyan jótékony hatást gyakorol a reumatikus megbetegedésekre, mint a legkülönbözőbb bőrbetegségekre. A holt-tengeri só gyorsítja a sebgyógyulást, a bőrre kent iszap pedig elősegíti a káros anyagok távozását. Amíg a jótékony anyagokat a bőr alá juttatja, addig a mélyebb rétegekben lévő vizet a bőr felszínére húzza. Mindemellett hőszigetelő és fertőtlenítő hatással is bír. A benne lévő ásványi anyagok pedig a szervezetbe jutva fejtik ki gyógyító hatásukat. Ha tehát túl van a javallott 10-15 perces fürdésen, semmiképp se hagyja ki az iszappakolást sem, hiszen akkor is csodákat tesz a bőrrel, ha egyébként nincs semmilyen különösebb panasza. 20 perc tetőtől talpig fekete maszkban felér a legdrágább testkezelésekkel. Nekünk elhiheti, kipróbáltuk.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Újabb barlangra bukkantak a Holt-tengeri tekercsek lelőhelyénél - 2017.02.12.
Tekercset nem találtak, csak tárolóeszközöket, a lelet mégis biztató.