A tavasz beköszöntével Magyarországon is egyre több helyen bontják szirmaikat a cseresznyefák, csodálatos rózsaszín és fehér virágtengerbe öltöztetve a tájat. Bár a cseresznyevirágzásról sokaknak Japán és a „sakura" jut eszébe, a látványos természeti jelenség Magyarországon is egyre népszerűbbé válik. De miért olyan különleges ez az időszak, és milyen kulturális jelentősége van?
Cseresznyevirágzás - Japán hagyomány, magyar tavasz
A cseresznyevirágzás az újjászületést, az élet szépségét és mulandóságát szimbolizálja. A fák rövid ideig tartó virágzása – mindössze néhány napig vagy egy-két hétig tart – egyfajta emlékeztető arra, hogy minden szép pillanat mulandó, épp ezért kell megbecsülni.
A virágzó cseresznyefák látványa egészen magával ragadó: a szirmokkal borított fák alatt sétálni vagy piknikezni különleges élmény. Ilyenkor elárasztják a különböző közösségi média felületeket a rózsaszín árnyalatú, témába vágó fotók, de sokan csak leülnek egy fa alá, és elmerülnek a látványban – tökéletes lehetőség a hétköznapok rohanásából való kiszakadásra.
Japán gyökerek: sakura és hanami
A sakura japán szó, jelentése „cseresznyevirág", és kiemelt szerepet tölt be a japán kultúrában. Japánban a cseresznyefa-virágzás nemcsak egy különleges természeti csoda, hanem mélyen gyökerező hagyomány is, amely több évszázadra nyúlik vissza.
A hanami szó szerinti jelentése „virágnézés". Ez szintén egy évszázados japán szokás; ilyenkor az emberek kimennek a szabadba – parkokba, kertekbe – és a barátokkal, családdal vagy kollégákkal közösen élvezik a virágzó fák, cserjék látványát.
Ilyenkor gyakran a fák alatt piknikeznek, szakét, vagyis rizsbort isznak, zenét hallgatnak, beszélgetnek. Japánban a hanami tehát nemcsak a virágok gyönyörködtető megfigyeléséről, csodálatáról szól, hanem a közösségi élményről is.
Sakura Magyarországon
Magyarországon bár nem olyan mértékben van kultusza, mint Japánban, mégis egyre többen fedezik fel a cseresznyevirágzás varázsát. Több arborétumban, botanikus kertben és parkban is találkozhatunk virágzó cseresznyefákkal – például a Budai Arborétumban, az ELTE Füvészkertben, vagy Gödöllőn a kastélykertben.
A cseresznyevirágzás egyfajta tavaszi ünneppé vált: egyre több rendezvény kapcsolódik hozzá, és nem ritka, hogy helyi közösségek is „hanami"-szerű piknikeket szerveznek. Ez a természethez való kapcsolódás, a lelassulás, és a pihentető, ugyanakkor közös élmények keresése mind hozzájárul ahhoz, hogy a cseresznyevirágzás ideje évről évre egyre több embert varázsol el.
Magyarországon számos helyen élvezhetjük a virágzó cseresznyefák látványát, ezekből gyűjtöttük össze a legszebbeket, legizgalmasabbakat.
ELTE Füvészkert, Budapest
Az ELTE Füvészkert minden tavasszal megrendezi a hagyományos Sakura ünnepet, amely során a látogatók a virágzó japán cseresznyefák alatt élvezhetik a természet szépségét, miközben japán kulturális programokon, workshopokon is részt vehetnek.
A rendezvény a hanami szellemiségét idézi meg, lehetőséget adva piknikezésre, teaceremóniákra, kalligráfia-, illetve harcművészeti bemutatókra és japán tematikájú vásárra is. A program évről évre egyre népszerűbb, igazi tavaszi különlegesség Budapesten. A program belépőjeggyel látogatható.
Zuglói Japánkert, Budapest
A Zuglói Japánkert, amely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum udvarán található, tavasszal lenyűgöző látványt nyújt a virágzó cseresznyefáival. A kert története 1928-ig nyúlik vissza, az 1930-as években pedig Takamacu herceg, a japán császári család tagja is meglátogatta, aki fapalántákat adományozott a kert számára.
A cseresznyefák virágzása idején a kert különösen népszerű a látogatók körében, akik a japán kultúra talán legvarázslatosabb hagyományát csodálhatják meg Budapest szívében. A kert belépőjeggyel látogatható.
Margitszigeti Japánkert, Budapest
A Margitsziget északi részén található Japánkert tavasszal szintén lenyűgöző látványt nyújt a virágzó cseresznyefáival. A kert központi eleme egy tó, amelyet tavirózsák díszítenek, és amelyben japán koi-pontyok és teknősök úszkálnak.
A kanyargós sétányok mentén öreg, göcsörtös törzsű fák és színes növények teszik teljessé a keleti hangulatot. A cseresznyefák virágzása idején a kert különösen népszerű a látogatók körében, akik a természet tavaszi megújulásában gyönyörködhetnek. A park ingyenesen látogatható.
Tóth Árpád sétány, Budai Várnegyed, Budapest
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán húzódó Tóth Árpád sétány tavasszal lenyűgöző látványt nyújt a virágzó japán díszcseresznyefáknak köszönhetően. A sétány mentén sorakozó fák rózsaszín virágpompája különleges hangulatot teremt, amely sok látogatót vonz ebben az időszakban.
A cseresznyefák virágzása idején a sétány népszerűsége talán még nagyobb, mivel a látogatók szívesen sétálnak a virágzó fák alatt, élvezve a tavasz egyik legszebb természeti jelenségét, nem utolsó sorban a lenyűgöző kilátást a budai oldal dimbes-dombos panorámájára. A sétány ingyenesen látogatható.
Nagykörű, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Nagykörű, a Tisza mentén fekvő település, méltán viseli "Magyarország cseresznyéskertje" címet, hiszen itt található hazánk legnagyobb, 200 hektáron elterülő cseresznyése, amely több mint száz fajtát sorakoztat fel, ugyanakkor génbankként is szolgál. A tavaszi cseresznyevirágzás idején a falu mesebeli látványt nyújt, ahogy a több ezer fa hófehér virágba borul.
Ebben az időszakban rendezik meg a Cseresznyevirág Ünnepet (1991-ben indult Cseresznyefesztivál néven), amely a közösség egyik legfontosabb eseménye, és számos programmal várja a látogatókat. A templomkertben található cseresznyefák különösen lenyűgözőek, így a természet szerelmesei számára kihagyhatatlan úti cél a virágzás idején. A program ingyenesen látogatható.
Sárospatak, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Sárospatakon a görögkatolikus templomhoz vezető sétány mentén sorakozó japán cseresznyefák rózsaszín virágaikkal tavasszal lenyűgöző látványt nyújtanak. A sétány mentén található padokon kényelmesen lehet élvezni az elbűvölő látványt, a természet mulandó tavaszi szépségét.
A cseresznyefák virágzása általában áprilisban tetőzik, így ebben az időszakban érdemes ellátogatni a városba. A templom és a virágzó fák együttese különleges atmoszférát teremt, amely a természetkedvelőket és a fotósokat egyaránt vonzza. A sétány ingyenesen látogatható.
Pécsi köztemető, Baranya vármegye
A pécsi köztemető tavasszal különleges látványossággal várja a látogatókat: a fő sétány mindkét oldalán sorakozó japán cseresznyefák március-április táján élénk rózsaszín és fehér virágba borulnak, lenyűgöző virágalagutat alkotva.
Ez az évente ismétlődő természeti csoda nemcsak a helyieket, hanem természetkedvelőket és fotósokat is vonz az ország minden tájáról. A virágzás általában áprilisban tetőzik, és néhány napig tart, így érdemes időben ellátogatni, hogy részesei lehessünk ennek a tavaszi varázsnak. A temető ingyenesen látogatható.
Szomolya, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Szomolya, a Bükkalja festői települése tavasszal különleges látványt nyújt virágzó cseresznyefáival. A helyi közösség minden évben megrendezi a Cseresznyevirágzás Ünnepét, amely során a látogatók megismerkedhetnek a település nevezetességeivel, mint például a virágzó cseresznyefákkal, a Hungarikum listán szereplő kaptárkövekkel, a fazekasházzal és a kilátóval.
A programok között szerepelnek túrák, borfesztivál és egyéb kulturális események is. A szomolyai Cseresznyevirágzás Ünnepe általában ingyenes, de egyes programokhoz, mint például a borfesztivál vagy a különböző kézműves foglalkozásokhoz, hozzájárulás szükséges.
Vindornyafok, Zala vármegye
Alternatív megoldás lehet a Zala vármegyei Vindornyafok bevezető útja mentén található vérszilvafa sor is, ha nem találnánk a környéken virágzó cseresznyefákat. Ez a festői kis falu tavasszal virágba borult, rózsaszín árnyalatú, enyhén illatos virágoktól roskadozó vérszilvafákkal várja az utazókat.
A fák nemcsak tavasszal, hanem télen is különleges hangulatot árasztanak, amikor hóval borított ágai mesebeli tájat alkotnak. A virágzó vérszilvafasor mellett érdemes felfedezni a környék természeti szépségeit is, mint például a zalaszántói erdőséget vagy a Rezi vár romjait.
Japánban ilyen volt idén a sakura ünnep:
