Magyarország biztonságos, de azért nem árt odafigyelni a mérges kígyókra

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a világ egyik legbiztonságosabb vidékén élünk, már ami a mérges kígyók előfordulását illeti. Errefelé sem életveszélyes csípésű pókok, marású békák, vagy kígyók nem élnek, így nem kell attól tartani, hogy egy kellemes erdei séta lázálomba illő rohanásba torkolljon a kórházba, hogy az ember időben megkaphassa az ellenszérumot.

De valóban nem élnek a Kárpát-medencében mérges kígyók?

Ez persze nem így van, ugyanis hazánkban is előfordul két olyan vipera faj is, amelyek marása meglehetősen kellemetlen lehet egy balul elsült, véletlen találkozás esetén, de – az is csak egyikük esetén – nagyon-nagyon ritkán végződhet halállal.

Siklók, vagy kígyók?

Mivel Magyarországon valamennyi őshonos hüllőfaj védettséget élvez – vagyis sem elpusztítani nem lehet őket, sem a fészküket, illetve az élőhelyüket nem szabad bántani – érdemes megismerkedni velük.

Hazánkban összesen hét kígyófaj él, közülük öt ártalmatlan sikló (haragos, vízi, kockás, erdei és rézsikló), valamint két mérges kígyó faj, a keresztes és a rákosi vipera fordul elő.

A siklók is a kígyók alrendjébe tartoznak (szóval ők is kígyók), de méregfog híján teljesen ártalmatlanok, noha ők is tudnak harapni, bár harapásuk legfeljebb az ember bőrét sérti fel, komolyabb sérülést nem okoznak, míg a vízben élő siklók büdös váladékkal igyekeznek védeni magukat.

A mérges kígyók harapásánál a méregfog okozta két kis pontról lehet felismerni, hogy nem sikló marta meg az illetőt. De nagyon fontos tudni, hogy akár a siklók, akár a kígyók csak akkor támadnak, ha sarokba szorítják őket, fenyegetve érzik magukat.

Természetesen elsősorban a természet védelme okán nem ajánlatos őket bántani – annál is inkább, mivel ők sem bántanak minket, csak ha veszélyben érzik magukat, akkor próbálnak fenyegető pózt felvenni – de azt sem árt szem előtt tartani, hogy némelyik fajnak a természetvédelmi értéke a félmillió forintot is eléri (ilyen például a haragos sikló).

Akiket tényleg érdemes elkerülni

A Magyarország, illetve a tágabb értelemben vett Kárpát-medence területén élő két mérges kígyó faj – a keresztes vipera és a rákosi vipera – közül is csak az előbbi az, amelyik marása esetenként halálos is lehet, noha itthon 2001 óta nem történet halálos kimenetelű kígyóharapás, de az elmúlt 60 évben is összesen csak kettő esetet jegyeztek fel.

Érdemes megjegyezni, hogy a mérges kígyók általában rövidebbek, mint az általában másfél méteres, esetenként 2 métert is elérő siklók. A keresztes vipera legfeljebb egy méter hosszúságúra nő meg, míg a rákosi (vagy más néven homoki) vipera nála is kisebb, csupán 40-50 centi hosszú.
Sajnos a legkurtább sikló, a rézsikló – amelyik egyébként gyakran megeszi a viperát is – sokszor éppen rövidke testhossza miatt esik áldozatul a viperától tartó emberek dühének; a kígyókat nem jól ismerő emberek összekeverhetik őket.

Alaki eltérések

Ha lehetőségünk van megfelelő távolságból megfigyelni őket, egészen könnyű felismerni a különbségeket: a siklók feje kerekdedebb, míg a mérges kígyóké háromszög alakú, a siklók pupillája kerek, míg a mérges kígyóké hosszúkás, pálcikaszerű.

A keresztes vipera mintázata után kapta elnevezését, hátán cikkcakkos mintázat fut végig. Európa és Ázsia síkvidéki erdeiben fordul elő, itthon különösképpen a Zempléni-hegységben, Somogy és Zala megyében és a Tiszaháton fordulhat elő. Rejtőzködő életmódot folytat, így legtöbbször úgy megyünk el mellette, hogy észre sem esszük, ha azonban véletlenül rálépünk – mert nem vesszük észre – akkor támad, sőt mar is, bár első marása még csak ál harapás, amely során mérget még nem fecskendez. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Azonban jó tudni, hogy a mérge alacsony toxicitású, keringésgátló, véralvasztó méreg, amely az izomműködést is gátolhatja, a halálos szövődmény azonban nagyon ritka. A keresztes vipera mérge ettől függetlenül huzamosabb ideig is erős fájdalommal, akár részleges bénulással is járhat, legrosszabb esetben egy évig is elhúzódhat, amíg az ember felépül belőle.

A keresztes vipera marásának még az enyhébb tüneteivel is feltétlenül keressünk fel orvost!

A rákosi vipera csak a Kárpát-medencében és Erdélyben előforduló kígyófaj, melynek populációja mára itt is erősen megcsappant. Emiatt a faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke egy millió forint. Napjainkban a Hanságban, a Kiskunságban és visszatelepítve a Fertő tó környékén élnek kisebb populációi, ennél fogva ritka szerencse, ha az ember összefuthat egy-egy példánnyal.

Noha a rákosi viperát sem érdemes piszkálni, mert nem értékeli, sőt, meglehetősen harciasan fog rá reagálni, az ő marása „csupán" a nyirokcsomók megduzzadását, ödémát okoz, amelynek tünetei akár hetekig is eltarthatnak, de esetében orvosi ellátásra nincs szükség. Mérgére még ellenszérum sincs, mert olyan gyenge, hogy enélkül is meg lehet gyógyulni a harapásából.

Nézd meg, milyen harciasak a hím rákosi viperák, amikor egymás ellen harcolnak: