A magyar kultúra napjához kapcsolódó legszebb magyar épületek, helyszínek

Szatmárcseke, Kölcsey-kúria

Kölcsey 1815-től, egészen haláláig (1838) szatmárcsekei birtokán élt. Itt írta meg 1823-ban pályafutása legfontosabb művét, a Hymnust (az eredeti írásmóddal). A Kölcseyek, mint Szatmár vármegye egyik ősrégi családja, 1344 óta birtokoltak itt földeket, és itt, a szatmárcsekei temetőben található a költő sírja is.

 Az eredeti Kölcsey-kúria Cseke főutcájának bal oldalán állt, az épületet azonban az örökös, Kende Lajos 1889-ben lebontatta és a helyére egy újabb kúriát építtetett. Végül 1962-ben ezt az épületet is lebontották, s a község lakói ennek helyén építették fel a Kölcsey emlékkiállításnak helyet adó kultúrházat, amely a Kölcsey utca 46. szám alatt található. A csekei kúria előtt Kölcsey egész alakos szobra látható, melyet 1973-ban, a Himnusz megírásának 150. évfordulója alkalmából Marton László szobrász készített. A szatmárcsekei Kölcsey-kúria ma Történelmi emlékhely.

Óbudai Hajógyár

A gróf Széchenyi István kezdeményezésére 1835-ben, a reformkor idején létrejött Óbudai Hajógyár Budapest egyik legrégebbi nagyüzeme volt. Az Óbudai-szigetet az Első Duna-gőzhajózási Társaság szerezte meg azzal a céllal, hogy az egész Habsburg Birodalomban itt épülhessen meg a legelső ipari léptékű gőzhajógyár.

1844. augusztus 10-én a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatása alkalmából itt hangzott el először a Himnusz már hivatalos keretek között, nyilvános ünnepségen, melyet a nemzet himnuszaként adtak elő a vízre bocsátást kísérő Rákóczi-indulót követően.

Nemzeti Színház (1837–1913)

A Himnuszhoz köthető épületek közül a pesti Nemzeti Színház az egyetlen, amely ma már nem létezik. Az 1837-ben, a mai Rákóczi út 3 szám alatt emelt színház Pest-Buda első, a magyar nyelvű színjátszás számára épített színházépülete volt. A társulat 1840-től lett országos intézmény, amely után az épületet is Nemzeti Színháznak keresztelték át.

1838-tól ennek a színháznak volt a karnagya Erkel Ferenc, aki 1844. július 2-án és július 9-én itt mutatta be nyertes pályaművét, a megzenésített Himnuszt. Az épületet 1913-ban bontották le, de az utolsó épületrész egészen 1954-ig látható volt. Ma a a Kelet–Nyugat Kereskedelmi Központ áll a helyén.

Országház

Jóllehet, az Országház közvetlenül nem kapcsolódik Kölcsey költeményéhez, mégis érdemes arra, hogy szerepeljen a listán, ugyanis ez a gyönyörű épület adott otthont a magyar országgyűlésnek, amely évtizedeken át tartó vita után a magyar alkotmány 1989-es módosítása során, 75. §-ában hivatalos nemzeti himnusszá választotta Kölcsey Himnuszát.

Szintén a Parlament adott otthont a magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapjának, ahol 191 igen, 1 nem arányban elfogadta az 55/2022. (XII. 8.) OGY határozatot, amely szerint a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította.

Országos Széchenyi Könyvtár

1946-os megvásárlása óta a Himnusz kézirata az Országos Széchenyi Könyvtár, Magyarország Nemzeti Könyvtárának tulajdona. A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott már megnyitásakor is. Az intézmény 1808-tól a Magyar Nemzeti Múzeum épületében kapott helyet.

1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény ismét önálló lett, s 1985 áprilisa óta a Budavári Palota F épületében látogatható. A gyűjteményben Kölcsey Himnusza mellett olyan felbecsülhetetlen értékek is megtalálhatók, mint a legrégebbi magyar összefüggő szöveg, a Halotti beszéd, az első fennmaradt, ismert magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kézirata (Decretum Sancti Stephani Regis), illetve 32 corvina Mátyás király könyvtárából.