A Budapesttől nem túl messze található Velencei-tó ideális téli úti cél lehet egy hétvégére, legyen szó természeti, vagy kulturális élmények gyűjtéséről. A tó környéke ugyanis hangulatos kirándulásokat, izgalmas történelmi emlékeket és lenyűgöző téli helyszíneket kínál. Gyere velünk ennek a kellemes környéknek a szezonális felfedezésére!
A legjobb tippek a Velencei-tó környéki nevezetességek bejárására télen
Noha a Velencei-tó környéke elsősorban nyáron kedvelt úti cél, amikor a strandokat megtöltik a napozók, a fürdőzők, a lángosozók előtt pedig hosszan kígyózó sorok várnak a finom falatokra. Azonban a tó környéke télen is igazán megér egy kellemes kirándulást, melynek legfontosabb vonzereje ilyenkor a csend és a nyugalom. Sokkal kevesebben vannak ilyenkor errefelé, így szívesebben vesszük nyakunkba a tó környékét, és fedezzük fel annak természeti és kulturális nevezetességeit.
Pákozd és Sukoró
A Velencei-tó környéke számos látványosságot és történelmi emléket tartogat, közéjük tartozik Pákozd és Sukoró, ahol 1848. szeptember 29-én a pákozd-sukorói csata zajlott. Ennek állít emléket az M7-es autópálya mellett, az úgy nevezett Bogár halmon – ahol a legenda szerint Jellasics horvát bán és császári -királyi táborszernagy állt – álló hatalmas, több mint 13 méter magas Miska huszár szobra, mely 100 tonna beton felhasználásával készült.
Szintén a csatának állít emléket a szomszédos pákozdi Katonai Emlékpark, amely nemzetünk hadtörténelmének 1848-tól napjainkig terjedő időszakát mutatja be. Központjában 1951 óta a Mészeg-hegyi vörös márvány obeliszk magasodik, mely Kiss Kovács Gyula szobrászművész alkotása.
Egy korábbi, sokkal kevésbé ismert csata is lezajlott Pákozd térségében, méghozzá 1593-ban, amikor Nádasdy Ferencnek sikerült megállítania Szinán pasa előrenyomulását. Tette azért is elismerésre méltó, mert a 18.000 fős magyar sereg egy jóval nagyobb, 25.000 fős janicsárhadat tudott megállítani, s az összecsapás során maga a nagyvezír is elesett.
Pákozd központjában, a Szent József-templom előtti parkban áll a Trianoni Harangláb, ahol Móricz Zsigmond szavai emlékeztetnek a trianoni békediktátumra. Találunk itt a népi folklórt bemutató tájházat is, illetve látogatásra érdemes templomokat is. Mind közül talán a sukorói református templom a leginkább említésre méltó, amely a pákozdi csatát megelőző este a honvédsereg vezérkari haditanácsának helyszínéül szolgált.
Kisgyerekes családok kedvenc úti célja lehet a Mészeg-hegy oldalában elterülő Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum, ahol emukat, szarvasokat és muflonokat lehet látni, de madárröpdékre és a vízi világ feltérképezésére kialakított megfigyelőpontok is akadnak itt.
A kirándulók kedvenc úti céljai lehetnek a pákozdi ingókövek, melyeket sokan csak a magyar Stonehenge-ként ismernek. A hatalmas, egymáson egyensúlyozó ingókövek kialakulásához számos legenda kapcsolódik, az egyik ilyen szerint e köveket egy az ősi világ ködébe vesző civilizáció állította, csakúgy, mint az angliai Stonehenge köveit. A geológusok szerint azonban a kövek a természet szeszélyéből alakultak ki így.
Sukoró határában található a 20 méter magas, 118 lépcsőfokot tartalmazó Bence-hegyi kilátó is, melynek legtetejéről lélegzetelállító, 360 fokos körpanoráma nyílik az ember szeme elé: előttünk a Velence-tóval, és a Budai-hegységgel, de tiszta időben pedig még a Bakony egyik csücskét is megcsodálhatjuk a távolból.
Zichyújfalu és a Zichy-tó
Az egykor nagy grófi székhelyként ismert Zichyújfalu legfontosabb látnivalója az 1890-es években épült, romantikus-eklektikus stílusú Zichy-kastély, amelyet sajnos a rendszerváltás óta sem újítottak fel, jelenleg a település polgármesteri hivatala működik az épületben.
A települést ősszel is érdemes felkeresni, amikor a híres szüreti fesztivált tartják benne.
Zichyújfalu másik nevezetessége a közeli Zichy-tó, egy félig természetes, félig mesterséges, egykori öntöző tó, melyet a Pál-forrás táplál. A festői tó közepén egy kis mesterséges sziget látható. A tó viszonylagos kis mérete ellenére igen gazdag élővilágnak ad otthont. Így a Zichy-tó nemcsak a kirándulók, de az élővilág szerelmesei számára is kedvelt úti cél.
Szintén Zichyújfalu külterületén található egy telepített kis akácos, a Buhini-erdő, egy viszonylag kis kiterjedésű telepített természetes élőhely.
Nadap
A Sukoró és Kápolnásnyék között található Nadap arról nevezetes, hogy itt keresztelték meg 1800. december 3-án Vörösmarty Mihályt a barokk római katolikus templomban, melyet még 1760-ban a település urai, a Ziráky grófok építtettek.
Bár Vörösmarty a szomszédos Kápolnásnyéken született, katolikus vallású szülei a szomszédos Nadapon kereszteltették meg a helvét vallású (egy református hitvallás) Kápolnásnyék helyett. Nadap Millenniumi Parkjában áll a Gulácsy Zsolt által készített mellszobor, amely a költő emléke előtt tiszteleg. A nadapi Vörösmarty-szobor a költő születésének 200. évfordulójához kötődik, és fontos kulturális szerepe van a közösség életében.
Természetesen Nadapon is vannak természeti látnivalók, mint például a méretes gránitsziklán található szintezési, vagy földmérési ősjegy, amely hazánkban a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként számít.
Érdemes egy kirándulást tenni a Csúcsos-hegyi kereszthez, amely a Velencei-hegység legkeletibb csúcsa Nadap és Pázmánd között, és amelynek tetejéről (268 méter) elbűvölő látkép tárul az ember szeme elé. A hegy csúcsán – ahová szőlőbirtokok között vezető ösvény visz fel – lévő fakeresztet 2020-ban emelték.
Egy másik izgalmas program a Velence és Nadap között nemrég megnyílt Kardió-ösvény, mely a szabadban sportolni vágyók kedvenc választása lehet. Itt „kéz a kézben fut" együtt az egészséges életmód és a természetjárás. Az ösvény mentén elhelyezett információs táblák segítenek eligazodni a kirándulóknak a környék érdekességeit, látnivalóit illetően.
Ilyen szép a Velencei-tó télen: