Surd, ahonnan a karácsonyfák származnak

Zalai kis faluból fenyőbirodalom

A karácsony közeledtével a Surdról származó fenyőfák az ország minden városában rendre megtalálhatók, a község első embere szerint tavaly 1 millió fát is kitermeltek a helyiek. Habár az odáig vezető utat még számos ködfolt borította, Surdra érve már szikrázó napsütés melegítette fel a novemberi ég felé nyújtózó fenyőfák deres csúcsait, nem csoda hát, hogy Kanász János, a település immáron 17 éve regnáló polgármestere különösen baráti hangulatban fogadott, majd kalauzolta végig a Fanny Magazint ékszerdobozként imádott községén.

„A belsőzsebében rejtette el"

– Nagyon elterjedt itt nálunk a fenyőfatermelés, hiszen az emberek szakértelmén túl a kiváló éghajlat, illetve az agyagos talaj is adott – mondja Kanász János, aki azt is elmeséli, hogyan lett Surd az ország fenyőfaközpontja.

A legendárium szerint egy Prezenka nevű erdész fogságba került a Szovjetunióban, ahonnan aztán a belsőzsebében elrejtve számtalan magot csempészett be Magyarországra. Ezeket később a településen ültette el. Miután azokból kifejlődtek a facsemeték, kiosztotta őket a helyiek között, amiket az emberek további 6-7 évig gondoztak, majd túladtak rajtuk – magyarázza a polgármester, aki szerint mindezt, vagyis az abból származó pénzt látva a többi lakos is vérszemet kapott. Emiatt egyre többen kezdték követni a fenyőtermesztők példáját, akik előtt azonban évről-évre jóval több munka áll; sokkal több annál, mint amennyit egy laikus feltételezne.

Évek munkájának gyümölcsét díszítjük

– Sokan azt hiszik, el kell ültetni a magokat, aztán bizonyos idő elteltével csak be kell rántani a láncfűrészt és már dől is a lé, pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb – hangsúlyozza a község első embere. – Igaz, először valóban ültetni kell, amit egy 2-3 éves növekedési folyamat követ, ezt követően azonban újfent ültetni kell: persze nem újabb magot, hanem a már fejlődésnek indult csemetét, ki a szabadba.

Azonban ezt sok munka előzi meg.

– Előtte fel kell szántani a földet, majd eltárcsázni és pétisózni is muszáj, sőt: sok helyen már trágyázzák is a talajt – fejti ki Kanász János, hozzátéve, hogy a normand fajtát például 8–10 évig is gondozzák a gazdák, mielőtt értékesítenék a kivágott növényt.

Ezzel szemben a lucfenyőnek 5-6 év is elegendő lehet a kellő méret eléréséhez, az a fajta ugyanis gyorsabban nő.  

A normand bírja a fűtött lakást

– Ami a fák kivágását illeti, nálunk november végén indul be a roham és december 7–9-ig tart. Ennyi idő leforgása alatt 2021-ben például csaknem egymillió fenyőt termeltek ki, majd értékesítettek tovább a surdiak – büszkélkedik Kanász János, aki szerint a tőlük származó fák idén is az ország minden egyes városában felbukkannak majd.

Egyesek úgy gondolhatják, hogy a fák túl korán kikerülnek a földből, de mivel az év slágerterméke a normand fenyő lesz, mindenkit megnyugtathatok: ez a típus egy hónapig is képes szép maradni a fűtött szobában – mondja a polgármester, hozzátéve, a kevésbé tűrőképes lucot éppen ezért csak egy héttel a karácsony előtt szabadítják majd ki a talajból.

Mindenkinek van munkája

Nem sok település mondhatja el magáról, hogy határain belül teljesen ismeretlen fogalom a munkanélküliség: Surdon mondhatni teljes körű a foglalkoztatottság, elvégre a lakosok 98 százaléka a fenyőfából (is) él.

– Persze vannak, akik gyári munkát is vállalnak, de mivel egy lábon manapság képtelenség megélni, fenyőik is vannak, ahogyan például nekem is – mondja Kanász János, aki mintegy 20 ezer fenyő tulajdonosa.  Itt szombat-vasárnap is dolgoznak az emberek, szóval le kalappal előttük: ahol van 30-40-60 ezer fa, ott az egész család be van fogva.

Bemutatjuk Surdot:

Forrás: Bors