Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantak a visegrádi műemlék együttes újjászületését megelőző feltáráson. A leletanyagot hétfőn mutatták be Visegrádon. Hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon - írja Magyar Nemzet.

A Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárása során a főoltár előtt egy kripta is előkerült, és a bedőlt kriptaboltozat téglái alól számos, fehérmárványból faragott szobortöredék is felszínre került. Köztük volt az a két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzol, amelyeket hétfőn bemutattak.

A márványoltár a 15–16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442–1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása.

Az ország harmadik legismertebb vára jelentős turisztikai attrakció, de jelenlegi állapotában és szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak. Ezért 2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára a várat, és az ahhoz kapcsolódó történelmi épületeket, valamint a környező területeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetik, és helyreállítják az egykori királyi központ kiemelkedően fontos építészeti és kultúrtörténeti emlékeit. A rekonstrukciót Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása előzi meg.

Korábban már írtunk arról, hogy a nagyszabású projekt részeként a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, hanem a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.