Mi is a dürgés?

Egy bonyolult szertartás, amelynek célja a tojó madarak csalogatása. A rituálé során a hím egyedek vizuálisan és akusztikusan is bizonyítják az utódnemzésre való alkalmasságukat.

A dürgő madarak látványos változáson mennek keresztül: a szárnyaikat úgy forgatják, hogy azok fehér rózsákra emlékeztetnek, a felfújt torokzacskó miatt a bajusztollak az égnek merednek, valamint a faroktollakat a hátukra vetik. A párválasztási szertartásba átfejlődött kakasok harmad-, negyed fordulatokkal tipegnek, a kifordított szárnyak fel, s alá himbálóznak, mindemellett „buffanó" hangot hallatnak - írja a Kiskunsági Nemzeti Park.

A túzokdürgés fő időszaka általában március közepétől egészen április végéig-május elejéig tart. Ilyenkor a kakasok már hajnalban elfoglalják a dürgéshez kiszemelt helyeiket. A párzások nagy része is ebben az időszakban történik. A sikeres légyottokat követően a tojók elhagyják a dürgőhelyeket, és megkezdik a kotlást, majd a fiókanevelést.

A dürgés hazánk talán leglátványosabb madárnásza. Fontos, hogy a túzokokat a dürgési időszakban semmilyen emberi zavarás ne érje. A szaporodás sikeressége jelentős részben azon is múlik, hogy háborítatlan körülmények között menjen végbe a nász. Éppen ezért a madarakat csak távolról, jellemzően 500-1000 méterről szabad megfigyelni.

Az alábbi videót Lóránt Miklós a nemzeti park alkalmazottja készítette a csapatba verődött viaskodó túzokkakasokról: